Konferencia résztevevők rövid életrajzai

2014. május 17.

[1]

Ádám István Pál történész, jogász. Miután éveken át dolgozott egy holokauszt károsultak számára megnyílt kárpótlási programon, beiratkozott a Közép-európai Egyetem történelem szakára. Itt Michael L. Miller témavezető irányításával a Holocaust utáni, 1945-46-os magyarországi és lengyelországi pogromokról írta szakdolgozatát. Jelenleg a University of Bristol doktorandusz hallgatója, ahol Josie McLellan és Tim Cole vezetésével végzi munkáját, mely a budapesti házmesterek történetét dolgozza fel. 2012-ben megkapta az EHRI Fellowship-et, aminek keretében a Yad Vashem Intézetben kutatott. Ezt követően 2012 decemberétől 2013 májusáig a washingtoni United States Holocaust Memorial Museum-ban dolgozott, mint Tziporah Wiesel Fellow. Ezután kapta meg a Claims Conference Saul Kagan Fellow in Advanced Shoah Studies elismerést. 2014 márciusa óta a Wiener Wiesenthal Intézet-ben dolgozik doktori disszertációján. Magyar nyelven olvasható a szerzőtől: ÁDÁM István Pál, „A házmesterek szerepe a Magyar holokausztban” in Randolph L. BRAHAM (Szerk.), Tanulmányok a holokausztról VI, Budapest, Múlt és Jövő, 2014, pp. 107-141.

[2]

Dr. Csősz László a budapesti Holokauszt Emlékközpont történésze. Egyetemi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem magyar–történelem–néprajz és a budapesti Közép-Európai Egyetem (CEU) történelem szakán végezte. Tettesek, szemtanúk, áldozatok. A Vészkorszak Jász-Nagykun-Szolnok megyében című doktori értekezését summa cum laude minősítéssel védte meg 2011-ben. Legutóbbi munkája The Holocaust in Hungary. Evolution of a Genocide címmel az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeuma kiadásában jelent meg (Washington, D.C.: AltaMira Press–USHMM, 2013. Társszerzők: Kádár Gábor és Vági Zoltán).

[3]

Dr. Fritz Regina az Institut für Zeitgeschichte (München-Berlin) történésze. Doktori értekezése "Nach Krieg und Judenmord. Geschichtspolitik in Ungarn seit 1944" (Göttingen 2012) címmel jelent meg. Jelenleg egy német nyelvű forráskiadványon dolgozik, amely a magyar zsidóság üldöztetését dokumentálja 1938 és 1945 között ("Die Verfolgung und Ermordung der europäischen Juden durch das nationalsozialistische Deutschland 1933-1945").

[4]

Frojimovics Kinga történész és levéltáros, 2007-től a Yad Vashem Archives (Jeruzsálem) Magyar Részlegének igazgatója. Doktori disszertációját 2003-ban védte meg a Bar-Ilan Egyetemen (Ramat Gan, Izrael). Kutatási területe a magyarországi zsidók története a 19-20. században, azon belül leginkább a zsidó vallási irányzatok története, valamint a Holocaust. A Magyar Zsidó Levéltár (Budapest) Makor sorozatának társszerkesztője. Legújabb publikációi: Magyarországi zsidó anyakönyvek 1760-tól napjainkig (Magyar zsidó levéltári repertórium, III). Budapest: MTA Judaisztikai Kutatóközpont, 2007; I have been a stranger in a strange land: The Hungarian State and Jewish Refugees in Hungary, 1933-1945. Jerusalem: The International Institute for Holocaust Research at Yad Vashem, 2007; Neológ (kongresszusi) és status quo ante rabbik Magyarországon. Budapest: MTA Judaisztikai Kutatóközpont, 2008; Szétszakadt történelem: Zsidó vallási irányzatok Magyarországon, 1868-1950. Budapest: Balassi Kiadó, 2008. Jelenleg a Pesti Izraelita Hitközség 1938 és 1945 közötti történetét bemutató monográfián dolgozik.

[5]

Dr. Horváth Rita irodalmár és történész. Doktorátusát a Bar-Ilan Egyetemen (Ramat Gan, Izrael) szerezte. Disszertációját 2003-ban védte. A 2009/2010-es tanév tavaszi félévében a Hadassah-Brandeis Institute-ban (Brandeis University, Waltham, MA, USA) volt kutató ösztöndíjas, azóta az intézet tudományos munkatársa. Jelenleg a Yad Vashem (Jeruzsálem) International Institute for Holocaust Research ösztöndíjasa. 2004-től az ELTE BTK (Budapest) Holokauszt-tanulmányok Programjában tanít, valamint 2005 és 2013 között angol irodalom kurzusokat adott a Bar-Ilan Egyetemen. A DEGOB-ról szóló könyve 1997-ben jelent meg: A Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság története, 1944-1952. MAKOR Magyar Zsidó Levéltári Füzetek, 1. k.; Frojimovics Kinga, Toronyi Zsuzsanna (szerk), Budapest: Magyar Zsidó Levéltár. “Never Asking Why Build—Only Asking Which Tools”: Confessional Poetry and the Construction of the Self című könyve 2005-ben az Akadémiai Kiadónál jelent meg angolul. Legújabb könyve, Rita Horváth, Anna Szalai, Gábor Balázs: Previously Unexplored Sources on the Holocaust in Hungary. Jerusalem: Yad Vashem, 2007. Jelenleg a DEGOB tanúvallomás-projekt jellemzőiről ír könyvet Frojimovics Kingával.

K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének egyetemi adjunktusa, a Mérei Ferenc Szakkollégium alapító igazgatója. Egyetemi tanulmányait a Pécsi Tudományegyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, valamint a párizsi École des Hautes Études en Sciences Sociales-on végezte. Kutatási területe a kulturális formák és gyakorlatok társadalomtörténete a XX. századi Magyarországon és Európában, különösen az avantgárd és a munkáskultúra összefüggéseinek, a populáris zene, a kollektív emlékezet és vizuális emlékezetpolitikák, továbbá a mindennapi élet és a magánélet jelenségeinek társadalomtörténete.

[6]

Kovács Éva szociológus, habilitált egyetemi docens. Az MTA TK Szociológiai Intézetének főmunkatársa; 2012 óta a Wiener Wiesenthal Institut für Holocaust-Studien (VWI) akadémiai programjainak vezetője. 1964-ben született, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett. 1994-ben szerzett kandidátusi fokozatot, 2009-ben habilitált. Kutatási területei: a soá története Közép-Európában, társadalmi emlékezet-kutatás, etnikai és regionális tanulmányok. Hat monográfia szerzője, nyolc tanulmánykötet szerkesztője és számos publikációja jelent meg hazai és külföldi tanulmánykötetekben, folyóiratokban is. A 20. század hangja Archívum és Kutatóműhely alapítója.

[7]

Laczó Ferenc történész, PhD, a Jénai Egyetem tudományos munkatársa, Felvilágosult vallás és modern katasztrófa közt. Magyar zsidó gondolkodás a Horthy-korban című első könyve az idén jelenik meg.

[8]

Szécsényi András történész, muzeológus, gyűjteményvezető, Holokauszt Emlékközpont. Kutatási területe a két világháború közötti egyetemi bajtársi egyesületek és mozgalmak és az egyetemi munkaszolgálat története, valamint a második világháború alatti zsidó munkaszolgálat kérdésköre és a holokauszt tudományos és társadalmi emlékezete. Főbb publikációk: (1) A Turul Szövetség felépítése és szerepe a két világháború közötti ifjúsági mozgalomban. In: Fejezetek a tegnap világából. Tanulmányok. Főszerk. Gergely Jenő. Bp., 2009. ELTE; (2) „Hogy ki a magyar, azt mindig csak maguk a magyarok dönthetik el.” A Turul Szövetség a közgazdaságtudományi egyetemen 1941-ben. Kommentár, 2009/3; (3) Kőbe zárt emlékezet/Memories in Stone. Holokauszt emlékművek a Kárpát-medencében. Szerk. Szécsényi András. Bp., 2011. Holokauszt Emlékközpont; (4) Egyetemi munkaszolgálat Magyarországon a Horthy-korszakban. Történeti Muzeológiai Szemle, 2011. évi kötet; (5) Végváry József pályája. A Turul Szövetségtől az ÁVH-ig. Múltunk, 2011/3; (6) „Ellenzék” a Turulban. Századok, 2012/1. (Kerepeszki Róberttel közösen); (7) Bajtársi élet és művészvilág. A Turul Szövetség a M. Kir. Képzőművészeti Főiskolán. In: Reformok évtizede. A Képzőművészeti Főiskola 1920-32 között. Szerk. Kopócsy Anna. Bp., Képzőművészeti Egyetem, 2012; (8) A Turul Szövetség kettészakadása 1943-ban. Adalékok a Horthy-kor második felének ifjúsági-értelmiségi törésvonalainak megértéséhez. Múltunk, 2013/1; (9) „Így élünk itt, viszonylag jól a többi munkásszázadok között.” Handler László második világháborús munkaszolgálatos aszódi naplója. Archivnet, 2013/5; (10) Turulisták és rongyos gárdisták a második világháború utáni Magyarországon. In: Búvópatakok. A jobboldal és az állambiztonság 1945-1989. Szerk. Ungváry Krisztián. Bp., Jaffa, 2013.

Az előadáson készült fényképek Dr. Wladimir Fried művei, a VWI "SEMPER-DEPOT "UNG. HOLOCAUST-TAG" 20140416 c. sorozat darabjai.