Skip to main content

Konferencia résztevevők rövid életrajzai

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Ádám István Pál történész, jogász. Miután éveken át dolgozott egy holokauszt károsultak számára megnyílt kárpótlási programon, beiratkozott a Közép-európai Egyetem történelem szakára. Itt Michael L. Miller témavezető irányításával a Holocaust utáni, 1945-46-os magyarországi és lengyelországi pogromokról írta szakdolgozatát. Jelenleg a University of Bristol doktorandusz hallgatója, ahol Josie McLellan és Tim Cole vezetésével végzi munkáját, mely a budapesti házmesterek történetét dolgozza fel. 2012-ben megkapta az EHRI Fellowship-et, aminek keretében a Yad Vashem Intézetben kutatott. Ezt követően 2012 decemberétől 2013 májusáig a washingtoni United States Holocaust Memorial Museum-ban dolgozott, mint Tziporah Wiesel Fellow. Ezután kapta meg a Claims Conference Saul Kagan Fellow in Advanced Shoah Studies elismerést. 2014 márciusa óta a Wiener Wiesenthal Intézet-ben dolgozik doktori disszertációján. Magyar nyelven olvasható a szerzőtől: ÁDÁM István Pál, „A házmesterek szerepe a Magyar holokausztban” in Randolph L. BRAHAM (Szerk.), Tanulmányok a holokausztról VI, Budapest, Múlt és Jövő, 2014, pp. 107-141.

Dr. Csősz László a budapesti Holokauszt Emlékközpont történésze. Egyetemi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem magyar–történelem–néprajz és a budapesti Közép-Európai Egyetem (CEU) történelem szakán végezte. Tettesek, szemtanúk, áldozatok. A Vészkorszak Jász-Nagykun-Szolnok megyében című doktori értekezését summa cum laude minősítéssel védte meg 2011-ben. Legutóbbi munkája The Holocaust in Hungary. Evolution of a Genocide címmel az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeuma kiadásában jelent meg (Washington, D.C.: AltaMira Press–USHMM, 2013. Társszerzők: Kádár Gábor és Vági Zoltán).

 

Dr. Fritz Regina az Institut für Zeitgeschichte (München-Berlin) történésze. Doktori értekezése "Nach Krieg und Judenmord. Geschichtspolitik in Ungarn seit 1944" (Göttingen 2012) címmel jelent meg. Jelenleg egy német nyelvű forráskiadványon dolgozik, amely a magyar zsidóság üldöztetését dokumentálja 1938 és 1945 között ("Die Verfolgung und Ermordung der europäischen Juden durch das nationalsozialistische Deutschland 1933-1945").

 

Frojimovics Kinga történész és levéltáros, 2007-től a Yad Vashem Archives (Jeruzsálem) Magyar Részlegének igazgatója. Doktori disszertációját 2003-ban védte meg a Bar-Ilan Egyetemen (Ramat Gan, Izrael). Kutatási területe a magyarországi zsidók története a 19-20. században, azon belül leginkább a zsidó vallási irányzatok története, valamint a Holocaust. A Magyar Zsidó Levéltár (Budapest) Makor sorozatának társszerkesztője. Legújabb publikációi: Magyarországi zsidó anyakönyvek 1760-tól napjainkig (Magyar zsidó levéltári repertórium, III). Budapest: MTA Judaisztikai Kutatóközpont, 2007; I have been a stranger in a strange land: The Hungarian State and Jewish Refugees in Hungary, 1933-1945. Jerusalem: The International Institute for Holocaust Research at Yad Vashem, 2007; Neológ (kongresszusi) és status quo ante rabbik Magyarországon. Budapest: MTA Judaisztikai Kutatóközpont, 2008; Szétszakadt történelem: Zsidó vallási irányzatok Magyarországon, 1868-1950. Budapest: Balassi Kiadó, 2008. Jelenleg a Pesti Izraelita Hitközség 1938 és 1945 közötti történetét bemutató monográfián dolgozik.

Dr. Horváth Rita irodalmár és történész. Doktorátusát a Bar-Ilan Egyetemen (Ramat Gan, Izrael) szerezte. Disszertációját 2003-ban védte. A 2009/2010-es tanév tavaszi félévében a Hadassah-Brandeis Institute-ban (Brandeis University, Waltham, MA, USA) volt kutató ösztöndíjas, azóta az intézet tudományos munkatársa. Jelenleg a Yad Vashem (Jeruzsálem) International Institute for Holocaust Research ösztöndíjasa. 2004-től az ELTE BTK (Budapest) Holokauszt-tanulmányok Programjában tanít, valamint 2005 és 2013 között angol irodalom kurzusokat adott a Bar-Ilan Egyetemen. A DEGOB-ról szóló könyve 1997-ben jelent meg: A Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság története, 1944-1952. MAKOR Magyar Zsidó Levéltári Füzetek, 1. k.; Frojimovics Kinga, Toronyi Zsuzsanna (szerk), Budapest: Magyar Zsidó Levéltár. “Never Asking Why Build—Only Asking Which Tools”: Confessional Poetry and the Construction of the Self című könyve 2005-ben az Akadémiai Kiadónál jelent meg angolul. Legújabb könyve, Rita Horváth, Anna Szalai, Gábor Balázs: Previously Unexplored Sources on the Holocaust in Hungary. Jerusalem: Yad Vashem, 2007. Jelenleg a DEGOB tanúvallomás-projekt jellemzőiről ír könyvet Frojimovics Kingával.

K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének egyetemi adjunktusa, a Mérei Ferenc Szakkollégium alapító igazgatója. Egyetemi tanulmányait a Pécsi Tudományegyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, valamint a párizsi École des Hautes Études en Sciences Sociales-on végezte. Kutatási területe a kulturális formák és gyakorlatok társadalomtörténete a XX. századi Magyarországon és Európában, különösen az avantgárd és a munkáskultúra összefüggéseinek, a populáris zene, a kollektív emlékezet és vizuális emlékezetpolitikák, továbbá a mindennapi élet és a magánélet jelenségeinek társadalomtörténete.

Kovács Éva szociológus, habilitált egyetemi docens. Az MTA TK Szociológiai Intézetének főmunkatársa; 2012 óta a Wiener Wiesenthal Institut für Holocaust-Studien (VWI) akadémiai programjainak vezetője. 1964-ben született, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett. 1994-ben szerzett kandidátusi fokozatot, 2009-ben habilitált. Kutatási területei: a soá története Közép-Európában, társadalmi emlékezet-kutatás, etnikai és regionális tanulmányok. Hat monográfia szerzője, nyolc tanulmánykötet szerkesztője és számos publikációja jelent meg hazai és külföldi tanulmánykötetekben, folyóiratokban is. A 20. század hangja Archívum és Kutatóműhely alapítója.

 

 

 

 

Laczó Ferenc történész, PhD, a Jénai Egyetem tudományos munkatársa, Felvilágosult vallás és modern katasztrófa közt. Magyar zsidó gondolkodás a Horthy-korban című első könyve az idén jelenik meg.

 

 

 

 

Szécsényi András történész, muzeológus, gyűjteményvezető, Holokauszt Emlékközpont. Kutatási területe a két világháború közötti egyetemi bajtársi egyesületek és mozgalmak és az egyetemi munkaszolgálat története, valamint a második világháború alatti zsidó munkaszolgálat kérdésköre és a holokauszt tudományos és társadalmi emlékezete. Főbb publikációk: (1) A Turul Szövetség felépítése és szerepe a két világháború közötti ifjúsági mozgalomban. In: Fejezetek a tegnap világából. Tanulmányok. Főszerk. Gergely Jenő. Bp., 2009. ELTE; (2) „Hogy ki a magyar, azt mindig csak maguk a magyarok dönthetik el.” A Turul Szövetség a közgazdaságtudományi egyetemen 1941-ben. Kommentár, 2009/3; (3) Kőbe zárt emlékezet/Memories in Stone. Holokauszt emlékművek a Kárpát-medencében. Szerk. Szécsényi András. Bp., 2011. Holokauszt Emlékközpont; (4) Egyetemi munkaszolgálat Magyarországon a Horthy-korszakban. Történeti Muzeológiai Szemle, 2011. évi kötet; (5) Végváry József pályája. A Turul Szövetségtől az ÁVH-ig. Múltunk, 2011/3; (6) „Ellenzék” a Turulban. Századok, 2012/1. (Kerepeszki Róberttel közösen); (7) Bajtársi élet és művészvilág. A Turul Szövetség a M. Kir. Képzőművészeti Főiskolán. In: Reformok évtizede. A Képzőművészeti Főiskola 1920-32 között. Szerk. Kopócsy Anna. Bp., Képzőművészeti Egyetem, 2012; (8) A Turul Szövetség kettészakadása 1943-ban. Adalékok a Horthy-kor második felének ifjúsági-értelmiségi törésvonalainak megértéséhez. Múltunk, 2013/1; (9) „Így élünk itt, viszonylag jól a többi munkásszázadok között.” Handler László második világháborús munkaszolgálatos aszódi naplója. Archivnet, 2013/5; (10) Turulisták és rongyos gárdisták a második világháború utáni Magyarországon. In: Búvópatakok. A jobboldal és az állambiztonság 1945-1989. Szerk. Ungváry Krisztián. Bp., Jaffa, 2013.

Az előadáson készült fényképek Dr. Wladimir Fried művei, a VWI "SEMPER-DEPOT "UNG. HOLOCAUST-TAG" 20140416 c. sorozat darabjai.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon