2014. május 24.
Nyomtatóbarát változat2001. óta április 16-a a holokauszt magyarországi emléknapja. 1944-ben e napon kezdődött meg a magyarországi zsidók gettókba zárása. Nem ez volt azonban az első deportálási hullám Magyarországon. 1941. július végén, augusztus elején a magyar szervek 16–18 ezer zsidót szállítottak át a határon a németek által megszállt keleti területekre. Augusztus végén többségüket Kamenyec-Podolszkijnál agyonlőtték. A zsidó munkaszolgálatosok közül 1941 és 1944 között 25–40 ezer zsidó férfi vesztette életét.
Az 1944. áprilisi országos gettósítási akciót a magyar hatóságok néhány hét alatt végrehajtották. Nem egészen négy hónap alatt több mint százhetven gettóban vagy gyűjtőtáborban 437 ezer zsidót zsúfoltak össze, többségüket 1944. május 15. és július 9. között Auschwitz-Birkenauba deportáltak, és onnan 400 ezren soha többé nem tértek vissza. 1944 nyarára már csak a budapesti és a munkaszolgálatos zsidók maradtak Magyarországon. S noha a deportálásokat átmenetileg leállították, október 15-e, a Szálasi-féle hatalomátvétel után azok újra megkezdődtek: november és december folyamán magyar és a német fegyveresek 50 ezer munkaszolgálatost hajtottak halálmenetben a mai Ausztria területére. A Budapesten maradt zsidókat gettóba zárták. 1944–45 telén a nyilas fegyveresek zsidók ezreit gyilkolták meg. A gettók túlélőit 1945 januárjában, a koncentrációs táborokban életben maradtakat csak 1945 májusában szabadították fel a szövetséges csapatok.
A VWI 2014. április 16-i emlékkonferenciája e tragédiára emlékezett. A különböző diszciplínák területéről érkezett kutatók egy-egy fontos, beszédes, jellemző vagy éppen egyedülálló forráson keresztül elevenítették fel az áldozatok szenvedéseit. Egy szöveg-, interjú- vagy jegyzőkönyvrészlet, egy fénykép vagy egy film, egy megőrzött tárgy állt a középpontban. Az előadók saját tudományterületük módszereivel mutatták be és elemezték ezeket a forrásokat: kiktől származnak, hogyan keletkeztek, miképp maradtak fenn máig, s mit üzennek az utókornak. Hogyan veszi ma őket szemügyre a kutató és miképp tudja beilleszteni a magyar soá összképébe? Milyen új szempontokat vethet fel egyetlen forrás?
A résztvevők a konferencia végén a forrásokból keletkezett ad-hoc kiállítással és Zsolt Béla: Kilenc koffer című könyve részleteinek felolvasásával adóztak az áldozatok emlékének.
© Dr. Wladimir Fried, a szerző VWI "SEMPER-DEPOT "UNG. HOLOCAUST-TAG" 20140416 c. sorozatából
Az előadások magyar nyelvű, szerkesztett változatai, elhangzásuk sorrendjében:
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét