Június 8-án, pénteken, néhány nappal a KGST-csúcsértekezlet megnyitója előtt négy politikai nyomozó állított be Krassó György közgazdászhoz és élettársához, Háy Ágnes filmrendezőhöz. Hajnali hat óra volt; a nyomozók felszólították Krassóékat: öltözködjenek, majd írásmintát vettek a lakásban található írógépekről. Aztán – idézés vagy előállítási határozat felmutatása nélkül – egy-egy autóba ültették és beszállították őket a BRFK Állambiztonsági Alosztály Tolnai Lajos utcai épületébe.
Odabent elvették Krassótól noteszát, címjegyzékét és kulcsait – meg is motozták –, minden bizonnyal abból a célból, hogy tüzetesebben átvizsgálják a lakást és a személyes iratokat, ami alatt Krassóékat kihallgatják. Bár ily módon letartóztatott, nyomozási eljárás alatt álló személynek tekintették Krassót, továbbra se mutattak fel neki erről igazolást. Szóban közölték vele azt is, hogy miért vezették elő: egy interjú miatt, amelyben Krassó a Nagy Imre-perrel foglalkozott; a nyilatkozat a Hírmondó c. szamizdatlap januári, 2. számában jelent meg, és ennek nyomán a Szabad Európa Rádió is sugározta. A „közösség megsértése bűntettének” vádjával bíróság elé fogják állítani – mondták a nyomozók neki –, úgyhogy legjobb lesz, ha ügyvédet keres magának. Krassó kérte: jelöljék meg pontosan, mely állítása sérti a közösséget – ám kihallgatói kitértek a válasz elől, mondván: erről majd a bíróság dönt. Azt firtatták – eredménytelenül –, hogy személy szerint kinek adta Krassó az interjút, és milyen úton-módon került ki az anyag külföldre. Aztán előrukkoltak egy levéllel, amelyben Krassó arra kérte a Szabad Európa szerkesztőjét – miután egy interjú első részlete már elhangzott a rádióban –, hogy a hátralévő adásban vegyen figyelembe bizonyos szövegmódosításokat. Nevezzék meg a jogszabályt – kérte Krassó a nyomozókat –, amelybe beleütközik a Szabad Európával való érintkezés, és erre is terjesszék ki a vizsgálatot. Ezt a rendőrök megtagadták.
Végül Krassó jegyzőkönyvben ismerte be, hogy valóban ő adta az interjút, és utólag, a javasolt szövegmódosításokkal hozzájárult annak a Szabad Európa Rádióban történő kiszerkesztéséhez. A kihallgatás délután három óráig tartott; az ebédszünetet Krassónak egy zárkában kellett eltöltenie. Háy Ágnest alig valamivel előbb engedték haza, pedig ő már kihallgatása kezdetén közölte: élettársi kapcsolatban áll Krassóval, és ezért vallomást nem tesz.
Krassó panaszt nyújtott be az említett törvénytelenségek – a hajnali elővezetés, a letartóztatási papír hiánya, tárgyainak átvizsgálása, Háy Ágnes benntartása, a közösségsértés tartalmának meg nem jelölése – miatt. Panaszát később dr. Bozóki István, a Fővárosi Főügyészség osztályvezető ügyésze a következő indoklással utasította el: „A panasz kivizsgálása során megállapítottam, hogy a nyomozó hatóság a szolgálati szabályzatban és a jogszabályban előírt szabályok betartásával járt el, ezért a nyomozó hatóság intézkedései elleni panaszt a Be. 148. § (5) bekezdése alapján mint alaptalant elutasítom.” Az indoklás (sértve az államigazgatásról szóló törvény 43. §-át) nem közli „a megállapított tényállást és az ennek alapjául szolgáló bizonyítékokat”, sőt az előrángatott büntetőeljárási passzus – a Be. 148. § (5) -se illik ide: ez ugyanis arról rendelkezik, mi történjen az iratokkal a panasz elutasítása után.
A következő héten még egyszer kihallgatták Krassót, majd harmadszor június 15-én – a KGST-csúcsértekezlet zárónapja utáni pénteken – ismét behívták, és közölték vele: megszüntetik az eljárást, és rendőrhatósági megrovásban részesítik. Az erről szóló határozat indoklása a következő:
„Dr. Krassó Györgynek az 1956-os ellenforradalmi eseményekről, a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendje elleni gyűlöletkeltésre alkalmas nyilatkozatát a Szabad Európa Rádió két részben, 1984. január 26-i és február 1-ji Kommentár nélkül c. adásában sugározta.
Nevezett a nyilatkozat írott változatán módosításokat eszközölt, és a műsor szerkesztőjéhez, Kasza Lászlóhoz több csatornán keresztül is eljuttatta azt. A SZER adásában már a korrigált szöveg hangzott el.
Dr. Krassó György cselekményével a Btk. 269. § (1) bek. b) pontjába ütköző és a (3) bek. szerint minősülő (tehát nagy nyilvánosság előtt elkövetett és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – a szerk.) közösség megsértése bűntettét valósította meg.
A gyanúsított az eljárás során beismerő vallomást tett. Személyi körülményeire – büntetlen előéletűnek minősül, beteg, rokkantsági nyugdíjas – és az ügy tárgyi súlyára tekintettel a megrovás (Btk. 71. § – a szerk.) megalapozott és elkövetésével arányban álló. A nyomozás megszüntetése az előzőek alapján indokolt Felhívom azonban dr. Krassó György figyelmét, hogy tartózkodjon bűncselekmény elkövetésétől, tartsa tiszteletben a Magyar Népköztársaság törvényeit.
Budapest 1984. június 15.
Dr. Győri László r. őrgy., alosztályvezető
Óhatatlanul felvetődik a kérdés: miért vették elő Krassót csaknem fél évvel az interjú megjelenése és sugárzása után; és miért szüntették meg az eljárást ilyen váratlanul? Talán készenlétbe helyeztek egy ütőkártyát arra az esetre, ha a csúcstalálkozón bizonyítani kell? Mindenesetre nagyon aggasztó, hogy egy interjú témája okot szolgáltathat rendőri tortúrára és bűnügyi vádra.
- „Jogi” esetek [5]