Skip to main content

„Jogi” esetek

: Krassó György esete


Június 8-án, pénteken, néhány nappal a KGST-csúcsértekezlet megnyitója előtt négy politikai nyomozó állított be Krassó György közgazdászhoz és élettársához, Háy Ágnes filmrendezőhöz. Hajnali hat óra volt; a nyomozók felszólították Krassóékat: öltözködjenek, majd írásmintát vettek a lakásban található írógépekről.

tovább →

: Demszky Gábor esete
– dokumentumok –


Nyílt levél
a Magyar Népköztársaság Legfőbb Ügyészének

Tisztelt Főügyész úr,

dr. Demszky Gábor szociológust ez év szeptember 24-én egyenruhás rendőrök a nyílt utcán bántalmazták. Könnygázt fújtak a szemébe, gumibottal verték a fejét, és megrugdosták. Napokig kórházban feküdt külső sérülésekkel és agyrázkódással, és még ma is ápolásra szorul. Korábban hónapokon keresztül zaklatták őt lakásában és az utcán, és többször figyelmeztették: előbb-utóbb megverik, ha nem hagy fel tevékenységével. Demszky az AB Független Kiadó vezetője.





tovább →

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon