A kórház 1986-ban áttért egy kísérleti gazdálkodásra, amelyet annak idején még néhány fővárosi kórházban is bevezettek. A piacibb gazdálkodás eredményeképp megszűnt a pénzek különböző célokra történő elkülönítése. Az szabadon felhasználhatóvá vált s az egyik évben elért nyereség átvihető lett a másik évre. Az önálló gondolkodás eredményeképp jelentős költségcsökkenést sikerült elérni. A kórház az eltelt néhány évben felküzdötte magát az átlagos kórházi szintre, korábban lényegesen elmaradt attól. Több vállalkozásba is belefogtak. Ezek közé tartozik egy piaci jellegű, idős emberek ellátására létrehozott osztály. Ez a beutaltak igényeit luxusszinten elégíti ki, igaz, az árai is hasonlók. Az igény óriási. A kórház beszállt egy vegyesvállalatba is, amely orvosi műszereket hoz be Magyarországra. Ezenkívül végeznek szerződéses munkákat is, mint például gyógyszerkipróbálás, külföldi betegek ápolása. Ezek szintén nyereséget hoznak a kórháznak. A fenti vállalkozások mind a fővárosi tanács, mind az illetékes szakminisztérium elismerésével találkoztak. Így is maradt volna minden, ha nem jön egy újabb vállalkozás: a Madách téri rendelőintézet eladása.
Mint dr. Bojszkó Imre főigazgató főorvos és dr. Fülöp Rudolf, a kórház gazdasági igazgatója elmondta, a VII. kerületben levő Madách téri rendelőintézet az V. kerületi lakosságot szolgálja ki, együtt a Hold utcai rendelőintézettel. A rendelőt 1981-ben helyezték a Péterfy utcai kórház irányítása alá. A Madách téren lévő épületet leromlott műszaki állapota miatt már a hetvenes évek végén fel akarta újítani a kerületi tanács, azonban a pénzhiány miatt ez a terv meghiúsult. Az épület ma már mintegy hatvanéves, s fennállása óta nem volt korszerűsítve. A fűtés, a csatorna- és elektromos rendszer állapota már annyira rossz, hogy a felújítás elkerülhetetlenné vált. Erre mintegy 100 millió forintos összeg kellett volna, áfával együtt 125 millió. A felújítás idejére le kellett volna állítani a rendelőintézet működését is, ami komoly zavarokat okozott volna az ellátásban. Ekkor merült fel a kórház vezetésében a hogyan tovább kérdése. A Madách teret bezárni nem lehetett, hiszen a mostani Hold utcai rendelőintézet nem tudta volna ellátni a betegeket. Így jött létre az ötlet, hogy a Hold utcai rendelő mellett lévő üres telket kellene beépíteni, s oda átvinni a másik intézményt. Ehhez persze jóval több kell, mint a Madách téri intézet felújításához. Ekkor gondolták a Péterfy utcai kórházban, hogy eladják a Madách téri intézet kezelői jogát, s abból építik fel az újat. A kezelői jog eladását meghirdették. Több ajánlkozó akadt, végül az OTP-vel kötöttek szerződést, akik 440 millió forintért vették meg. (Ebből 90 millió az áfa.) Ez a 3200 négyzetméter nagyságú épületnél közel 137 ezer forintos négyzetméterenkénti árat jelent. Az új épület – a legújabb adatok szerint – a legmodernebb berendezésekkel felszerelve mintegy 270-290 millióba kerülne. A maradékból – gondolták a kórháznál – felújítják a régi Hold utcai rendelőt is, emellett építenek oda egy parkolót. Az OTP-vel a szerződést idén februárban írták alá, s a pénz 70 százalékát már megkapták. Ezt egy brókercég segítségével megforgatták, értékpapírokba fektették, s a kamatból a Péterfy utcai kórházba vettek egy számítógépes angiográfiás röntgengépet, amely a maga nemében egyetlen az országban. Az OTP-vel a szerződést úgy kötötték, hogy addig nem költöznek ki az épületből, amíg az új épület nincs kész, hiszen – mint mondják – a lakosság ellátása kárt nem szenvedhet. Az építkezés után 50 millió forint áfát fizetnek majd be a költségvetésbe. Az „egyesítést” azért is tartják jónak, mert ezáltal évi 3,5-5 millió forintot meg tudnak spórolni (nem kell két helyen fűteni, világítani, nem kell két röntgengép, kevesebb munkaerő szükséges stb.). Az összevont rendelőintézet, mint állítják, valóban európai szintű lenne, s az sem mellékes, hogy az ötödik kerület lakóinak nem kell a VII. kerületbe átjárni, ha betegek.
A kétségtelen pozitív vonások ellenére természetesen nem megy minden ilyen simán. S bár a fővárosi tanácsnál hangsúlyozták, hogy elviekben egyetértenek a beruházással, Bojszkó doktor fegyelmit kapott, mert nem mutatta be a szerződés tervezetét a tanácsnak. A kórházhoz váratlan pénzügyi revíziót küldtek ki, akik – talán nem véletlenül? – éppen a Madách téri eladás körülményeit vizsgálták. A tanács egyébként azt is jelezte, igényt tart a pénzre. A kórház azonban úgy gondolja, hogy a pénzhez törvényes keretek között jutott, s azt egyértelműen jó célra, a betegek ellátásának javítására akarják felhasználni, akkor a tanács ne vegye el tőle a pénzt.
A fővárosi tanács egészségügyi és szociálpolitikai főosztályának vezetője, dr. Orosz Mihály megerősíti: valóban innovatív, szakmailag helyes és szükséges lépésnek tartja a Péterfy utcai kórház kezdeményezését. De mint mondja, az, hogy valaki jó szándékú, még nem mentesíti a jogszabályok alól. A kórház komoly tévedéseket, hibákat követett el – állítja. Igaz, azt is elismeri, ha a kórház nem teszi meg ezt a lépést, nem tudtak volna 125 millió forintot előteremteni a Madách téri rendelőintézet felújítására. Azonban – hangsúlyozza a főosztályvezető – a szerződés megkötéséről, az épület kezelői jogának eladásáról nekik az érvényes jogszabályok szerint tudniuk kellett volna. A kórház őket csak az aláírás után tájékoztatta, ők előbb csak személyes beszélgetésekből ismerték az elképzeléseket. A szerződéstervezetet mindenképpen be kellett volna mutatni, még ha a kórház azt is mondja, hogy nekünk erre csak véleményezési jogunk van – hangsúlyozza Orosz Mihály.
A másik probléma az volt – mondja a főosztályvezető –, hogy a kezelői jog átadásából származó bevétel – a rendeletek szerint – szintén a tanácsot illeti. Ha a pénz viszont a tanácsé, akkor az abból megvalósuló fejlesztés így tanácsi beruházás. Ebben az esetben pedig először el kell készíteni a beruházási programot, be kell szerezni az illetékes hatóságok engedélyét – 200 millió forint feletti beruházásnál a miniszter egyetértése is szükséges –, valamint meg kell kötni a szerződést a kivitelezővel. Ha a kezelői jog még nincs átírva, akkor még a Vagyonellenőrző Bizottság beleegyező döntésére is szükség van. Ezek után pedig a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának kell véglegesen döntenie a beruházás beindításáról. A pénz tehát a jognál fogva mindenképpen a tanácsot illette volna. S bár kétségkívül előfordult, hogy a tanács a beszedett pénzből később kevesebb összeget adott vissza a tervezett beruházásra, de ebben az esetben – állítja Orosz úr –megkapta volna a teljes összeget.
További gond, hogy a VII. kerület összes pártja tiltakozott az épület kezelői jogának átadása ellen. A főépítészek az udvar beépítése ellen emeltek szót. Néhány lakó pedig már jelezte kártérítésigényét, mert a nagy épület eltakarja előlük a kilátást. Orosz Mihály szerint célszerű lett volna, ha megnézik az V. kerület területén, hol van olyan nagy üres telek, ahová a két rendelőintézetet együtt át lehetett volna költöztetni. Persze lehet, hogy ez több pénzbe került volna.
A fővárosi tanács vb-jére vár tehát az ügy lezárása. A kórház először augusztus végén próbálta meg a vb elé vinni a fejlesztési koncepciót, de akkor éppen a fenti kifogások miatt be sem került az ülésre. Szeptember elején újabb vb-ülés volt, ahol szintén nem született döntés, újabb engedélyeket kell beszerezni a kórháznak. Mint a Péterfy utcai kórházban állítják, a késlekedés számukra eddig mintegy 50 millió forint kárt jelentene, ha nem forgatnák a pénzt, hiszen nem tudták megkezdeni az építkezést.
Annyit azért érdemes tudni, hogy ha az eredeti állapot visszaállítása mellett döntene a tanács, az 50-60 millió forintba kerülne a kórháznak. Természetesen ezt csak a betegektől veheti el. A Madách tér felújítására a 125 millió továbbra sem áll rendelkezésre. A következő vb-ülésen állítólag eldől minden. Nagyon fontos, a tanács hogyan dönt: a befolyt pénzt – amit természetesen jogszabályi úton központosítnak – azonnal egyben visszautalják-e a kórháznak, vagy az marad a tanács költségvetésében, s ki tudja, a jövő önkormányzata mit tesz majd vele.