Az alkoholisták huszonháromszor gyakrabban halnak meg májcirrhózis, azaz májzsugor és májelégtelenség következtében, mint az azonos korú átlagos népesség tagjai, ezért a cirrhózishalálozás adatai alapján jó közelítéssel – egy bizonyos Jelinek-féle szorzóval – meg lehet becsülni az alkoholisták számát. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének adatai szerint a cirrhózisban elhalálozottak aránya nálunk a legmagasabb. A 80-as évek közepén ebben a gyászos versengésben majdnem 30 százalékkal vezettünk az utánunk következő olaszok előtt. Az arány nálunk azóta tovább romlott.
1990-ben több mint két és félszer annyian haltak meg nálunk alkoholos májzsugorban, mint egy évtizeddel azelőtt. Az alkoholisták becsült száma is ennek megfelelően nőtt.
Az alkoholisták becsült száma (1000 főben)
férfi nő összesen
1980 172 52 224
1990 425 163 588
A lakosságnak kb. 5 százaléka, nagyjából minden kilencedik nagykorú férfi és huszonötödik nagykorú nő alkoholista.
Az alkoholizmus becsült gazdasági kára 1989-ben 30-32 milliárd forint volt, ez évben folyó áron már 60 milliárd körül lehet, ez húszezer közepes méretű (60 négyzetméteres) lakás ára.
Miközben az alkoholisták száma tíz év alatt több mint két és félszeresére nőtt, az alkoholfogyasztás átlagos mértéke egyáltalán nem emelkedett. Az átlagpolgár 1980-ban – 100 százalékos szeszben számolva – 11,7 litert ivott, 1990-ben 11 litert. Ez azt jelenti, hogy sokkal kevesebbet isznak, és sokkal kevesebbet költenek szeszre azok, akiknek nem muszáj, és sokkal többen vannak azok, akiknek muszáj. Az ivóteljesítmény koncentrálódik. Mindebből az is következik, hogy az alkoholizmus gazdasági kára – az egyéb károkról már nem is beszélve – úgy emelkedik, hogy közben az állam haszna – legalábbis a fogyasztás növekedése által – nem gyarapodik.
A jogerősen elítéltek közel negyven százalékának cselekménye összefüggésben áll az alkoholfogyasztással.
Pedig az alkoholisták nem panaszkodhatnak arra, hogy mostanában különösebben kirúgnának rájuk a rendőrök. Miközben az alkoholisták és a személygépkocsik száma egyaránt jelentősen nőtt, az ittas vezetés miatt bírságolt személyek száma 1990-ben kevesebb volt, mint tíz évvel azelőtt. 1980-ban átlagosan minden huszonhatodik alkoholistát büntették ittas vezetés miatt, 1986-ban minden harminchatodikat, 1990-ben minden kilencvenkettediket! Lehetséges, hogy a közlekedési morál minálunk leginkább az alkoholisták körében javul…
A 70-es évek elején még évente több mint háromezer esetben róttak ki szabálysértési bírságot fiatalkorúak szeszes itallal való kiszolgálása miatt. 1975 és 1987 között már csak évente ezret-kétezret, 1989-ben 322-őt, 1990-ben 50-et!!!
Mókus őrs: irány a kocsma!
- Belföld [6]