Skip to main content

R. S. [Révész Sándor]

R. S. [Révész Sándor]: Kerényi Imre rendező, a Madách Színház igazgatója


– A főváros illetékeseinek azzal kellene foglakozniuk, hogy megszerezzék a kulturális intézményeik fenntartásához szükséges pénzt, és nem azzal, hogy háromszázmillió forint miatt szétverjenek egy kulturális intézményrendszert, amely működik, amely nagyon komoly értékeket teremt évente kétmillió néző számára. Mi ez a rongyos háromszázmillió a bankkonszolidáció tükrében?! Mi ez ahhoz a 34 milliárdhoz képest, amennyi támogatás a BKV-nak kell? Semmi. Aprópénz.

R. S. [Révész Sándor]: Ezer tévés és néhány alapelv

Még a népnyúzásról


A kormánycsomag értelmében a Magyar Televíziótól el kell bocsátani ezer embert. Ennyit lehet tudni. Semmi többet. Hiába próbáltunk több információt szerezni: nincs. Csak ennyi: el kell bocsátani ezer embert. Nagyon helyes. Vagy nagyon helytelen. Attól függ.

R. S. [Révész Sándor]: Sok párbaj semmiért


Az azonnali kérdések negyedórája a brit alsóházban egyesek szerint a brit alkotmány tartópillére, mások szerint viszont a parlamenti politizálás modern televíziós elfajulása. Az alsóház, a House of Common ügyrendi bizottsága éppen most fontolgatja a kormányfő nyúzására szánt negyedórák átalakításának lehetőségeit. 1881-től 1961-ig a londoni képviselők naponta bombázhatták azonnali kérdésekkel a minisztereket. Sokszor addig nyaggatták a mezei kormánytagokat, hogy a kormányfő kivégzésére már nem is maradt idő.

R. S. [Révész Sándor]: Békési árnyvonal


A szárnyvonalak megszüntetése elleni országos tiltakozó akciót a Vasutasok Független Szakszervezeti Szövetsége szervezi, amely nem tartozik a MÁV pénzéből függetlenített vezetőkkel és tisztségviselőkkel működő „reprezentatív” vasutas-szakszervezetek közé. A VFSZSZ aláírásokat gyűjt, fórumokat szervez szerte az országban, adatokat gyűjt a veszélyeztetett szárnyvonalak esetleges megszüntetésének hatásairól az érintett területek polgármestereitől és állomásfőnökeitől. A VFSZSZ felhívására számos visszajelzés érkezett.

R. S. [Révész Sándor]: Babakocsiból géppisztoly

Interjú Szekfű Andrással, az SZDSZ volt médiaszakértőjével


Ön szerint a magyar állam televíziója már régen nem közszolgálati, hanem kereskedelmi televízió, és ha lesz Magyarországon közszolgálati televízió, az nem ebből a kereskedelmiből lesz.

Ha idejönne egy elfogulatlan marslakó, és körülnézne, akkor azt látná, hogy Magyarországon van egy állami tulajdonú kereskedelmi tévé, a Magyar Televízió, két csatornával. E két csatorna munkatársai jelentős részben (bár korántsem mindannyian) vállalkozói tudattal, profit-orientáltan viszonyulnak ahhoz, amit csinálnak.


R. S. [Révész Sándor]: Miénk a miniszterelnök


Matkó István, a miniszterelnök személyes tanácsadója: Amikor engem Horn Gyula felkért tanácsadónak még a választások előtt, azt mondtam, hogy a jövőbeni tevékenységének, akármilyen pozícióba kerül, csak az lehet az alapja, hogy ebben az országban teljes körű, nyílt eszmecsere folyjon. Minden kérdésre, amit feltesznek, és mindenkinek, aki interjút kér, válaszolni kell, és a nyilvános beszélgetéseken kívül is rendszeresen találkozni kell a média legbefolyásosabb véleményformálóival. Az első ilyen találkozóra már augusztus 20-a előtt sor került.

R. S. [Révész Sándor]: Erdély és a Duna TV


A Magyar Gallup Intézet 1994 tavaszán reprezentatív mintán vizsgálta a tévénézési szokásokat Románia Kárpáton inneni területein. Az erdélyi magyarok 38%-a, a románok 15%-a tudja fogni a Duna Tv adásait. Az MTV programjai feleannyi magyar családhoz jutnak el, az egyes program a magyarok 18%-ához, a kettes 14%-ához. A Duna Tv elsősorban oda jut el, ahová az MTV nem, és fordítva. Székelyudvarhelyen és környékén a magyarok 75%-a, Marosvásárhelyen 66%-a, Csíkszeredán 55%-a, Kolozsvárott 35%-a nézheti a Duna Tv-t. Ezeken a területeken az MTV adásai gyakorlatilag nem foghatóak.

R. S. [Révész Sándor]: A Bizottság


Baráth Etele a környezetvédelmi bizottság feladatkörét határozottan át akarja alakítani, és ebben – az első bizottsági ülés jegyzőkönyve szerint – nem kell számolnia a bizottsági tagok ellenállásával. A bizottság a komplex megközelítés jegyében nagy hangsúllyal foglalkozna területfejlesztési, építésügyi és infrastrukturális kérdésekkel, azonkívül az idegenforgalommal.

R. S. [Révész Sándor]: Visszalépés, indulj!


A liberális blokk pártjai úgy állapodtak meg egymással, hogy az első fordulóból továbbjutó képviselőik automatikusan visszalépnek a jobban szereplő liberális jelölt javára, ha az eredményeik közötti különbség 4%-nál nagyobb. Ha a különbség kisebb, akkor tárgyalnak arról, hogy ki lépjen vissza. A kisebb liberális pártok gyenge szereplése miatt a visszalépési szabályok veszítettek jelentőségükből.

A 176 egyéni választókerület közül mindössze 13-ban jutott tovább két liberális jelölt. A különbség 9 esetben nagyobb 4%-nál.


R. S. [Révész Sándor]: Le vagyunk szemlézve


A Magyar Rádió szombati heti lapszemléjéből idézzük az alábbiakat: „Mint ismeretes Hajdú János A Hét egykori főszerkesztője annak idején durva hangú cikkben támadta Csoóri Sándort Duray Miklós könyvéhez írt előszaváért. Most az MSZP színeiben indul majd a képviselő-választáson. Ezt tette szóvá a televízióban Duray Miklós.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon