Skip to main content

Békési árnyvonal

Vissza a főcikkhez →


A szárnyvonalak megszüntetése elleni országos tiltakozó akciót a Vasutasok Független Szakszervezeti Szövetsége szervezi, amely nem tartozik a MÁV pénzéből függetlenített vezetőkkel és tisztségviselőkkel működő „reprezentatív” vasutas-szakszervezetek közé. A VFSZSZ aláírásokat gyűjt, fórumokat szervez szerte az országban, adatokat gyűjt a veszélyeztetett szárnyvonalak esetleges megszüntetésének hatásairól az érintett területek polgármestereitől és állomásfőnökeitől. A VFSZSZ felhívására számos visszajelzés érkezett. A Békés megyei Vésztő polgármestere például az általa szervezett fórumra meghívta többek között a Körös Volán igazgatóját és a Henkel cég kőrösladányi üzemének vezetőjét. Dr. Orosz István igazgató szerint ahhoz, hogy a Körös Volán a személyszállításban kevésbé környezetromboló buszparkkal kiválthassa a megyei szárnyvonalakat, kb. 3-5 milliárd forint kellene. A megyei közúti igazgatóságnak további százmilliókra lenne szüksége. És az áruszállításról akkor még nem is beszéltünk. A Henkel nagyszabású fejlesztéseket tervez Kőrösladányban. A kőrösladányi üzem lehetne a térség nagyvállalata és egyik jelentős munkaadója. Áruszállítási igénye a fejlesztések során a jelenlegi négy-ötszörösére nőne. Ehhez azonban vasút kell. A Henkelnek már megvan az engedélye az ipari vágány építésére, de ha nincs vasút, amelyre az ipari vágány ráfuthatna, akkor a Henkel kénytelen lesz máshol fejleszteni…


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon