Skip to main content

Gazdaság és társadalom

Bódis Gábor: A vízumbarakk

Vízumkényszer


Egy szabályos magyarországi rendszámtáblával rendelkező gépkocsiból (tévedés ne essék tehát: nem vámtáblás) kiszálló illetőtől megkérdezi magyarul egy járókelő, hogy ez meg ez az utca hol is van. A válasz egy értetlen „Molim?”, azaz „Tessék?” A jóember (állampolgár vagy letelepedett), aki egy szabályosan Magyarországon regisztrált autót vezet, egy kukkot sem tud magyarul. Ebben talán nincs is semmi különös. Az sem meghökkentő, hogy a jómódúnak tűnő illető (viszonylag új, nyugati típusú gépkocsiból szállt ki) a szomszédos Magyarországon keresi a boldogulását.

Balla D. Károly: Vízum, vízud, vízuja

Vízumkényszer


A derék felnyírt fejűek csak vállukat vonogatták Audijaikban, amikor a rádió bemondta. Na bumm! Legfeljebb valamivel nagyobb bulikat kell majd csinálni ezután, hogy a plusz költségekre is jusson pénz. Meg esetleg alkalmazni kell egy újabb aktatáskást, aki nem a jogi meg adózási dolgokat intézi, hanem speciel ezzel foglalkozik. Ha meg bejáratódik a dolog, még profitálni is lehet belőle: a nem hozzájuk tartozó felnyírt fejűeknek majd ők intézik az egészet, persze jó pénzért. Így a sajátjuk majd kijön ingyenbe. Sőt. Meg aztán lehet, még a „védelem” is jobban kezd jövedelmezni.

Szőcs Géza: Rom. magy. tamil

Vízumkényszer


Tapasztalatai, ismeretségei, beszélgetései alapján mindenkinek kialakult egy képe az átlagos, a tipikus, a reprezentatív erdélyi magyar emberről, annak gondolkozásáról és ítéletalkotásáról. Szerintem nincs Reprezentatív Erdélyi Magyar; vannak viszont helyzetek, krízisek, kihívások, mikor az erdélyi magyarok döntő (olykor kizárólagos) többsége igen hasonlóan gondolkodik.

Úgy tűnik, most is ilyen helyzet van.


Neményi László: Egy rossz ötlet

Neményi László
Vízumkényszer


Csak találgatni lehet, hogy mi ütött Horn Gyulába, amikor a kabinet július 6-i ülését követő sajtótájékoztatón megpendítette a vízumkényszer bevezetésének lehetőségét „egyes déli és keleti szomszédunkkal szemben”.

Kőszeg Ferenc: Befejezetlen szimfónia


Adatok

A hetilap-Beszélő első évfolyamában (1990. augusztus 11.) Révész Sándor Csakok és csalások címmel emlékezetes cikket közölt a rendőrségi statisztikák és a rendőrségi nyilatkozatok szórakoztató ellentmondásairól. Révész egyebek közt idézte a rendőrök által elkövetett bűncselekmények számának folyamatos csökkenéséről szóló diadalmas jelentést (1983: 1061; 1986: 945; 1989: 870 bűncselekmény), majd megállapította, hogy az összbűnözés számait meg a rendőrség létszámadatait összevetve a rendőrök felülreprezentáltak a bűnelkövetők populációjában.


Eörsi János: Galuska és vasút

Közlekedéspolitikai koncepció


A terminus tehát „döntően” 2000, bár ez sem teljesen biztos. Annyit mindenesetre jelez, hogy a közlekedés ügye túlmutat egy-egy kormányzati cikluson. Az utolsó koncepció – a szovjetorientált 1968-as – bezzeg húsz évre tekintett előre. Nyugat-orientáltan csak öt és fél évre futja.

Föltűnő ugyanakkor, hogy – a kormányprogramtól eltekintve – ez a mostani vezetés első távlatos műve. A „modernizációs” program hírét régóta költi már a koalíció szocialista fele – merthogy az majd utat mutat –, erre föl a kormány a közlekedésben rukkolt előre.


Csalog Zsolt: Kalap. Kabát. Kalap


A „Kalap” narkós volt. Már nagyon régtől, és mostanra már a legkeményebbek közül való. Napi negyven tabletta akármi volt a normál dózisa (nem írom le annak a kutyaguminak a nevét, mert hogy ez nem a reklám helye), ami magyar pénzben számottevő summa, mondjuk: X forint. Nem úgy értem, hogy ennyit érne az a negyven izé, dehogy: valami vegyipari kutyulmányról van szó, amelynek az ára merő fikció: ennyire árazzák, leginkább azért, hogy ne fogyjon belőle még több. De mindegy, mert a lényeg csak ennyi: A Kalapnak meg kellett gebednie, hogy valamiképpen hozzájusson a mindennapijához.

[Zádori Zsolt]: Gézzel és Vassal


Lépes Péter, a Népjóléti Minisztérium (NM) helyettes államtitkára szerint a közeljövőben több egészségügyi intézménynél is a racionális működtetés érdekében meg kell változtatni a jelenlegi tulajdonformát. De az ezután létrejövő számos társasági forma közül csak egy lesz a közhasznú társaság (kht.).

Mások viszont, köztük a minisztériumi vezető egykori cége, a Rolicare, esküsznek a kht.-ra.


zzs [Zádori Zsolt]: A virtuális ágymegszüntetéstől a kórház-átalakításig

Beszélgetés Lépes Péterrel, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkárával


Mi tette mára elkerülhetetlenné a kórházleépítést, -megszüntetést?

Kórház-átalakításokról van szó. A magyar egészségügy strukturális válságban van, ahhoz, hogy ezt feloldjuk, mindenképp hozzá kell nyúlnunk az eddigi rendszerhez. A kapacitásokat a szükségletekhez kell alakítani. Néhány példa: a jelenlegi születések száma a hetvenes évek közepinek a 60%-a, de az akkor felfuttatott szülészeti és gyerekgyógyászati kapacitás lényegében változatlan. A lakosság elöregedőben, Budapest egyes kerületeiben pl.


Szigeti Jenő: Szabadok-e – még, már – a szabadegyházak?

„Ecclesia semper reformanda”


A szekularizálódott polgári állam úgy tekint a vallásra, mint erkölcsi szabályozórendszerre, és ilyen irányú tevékenységét kéri számon. Az egyházak ezen elvárásnak csak abban az esetben tudnak eleget tenni, ha a társadalomban jól körülhatárolható helyük van, amit a társadalom közmegegyezése hitelesít. Képletesen szólva: tisztázni kell, hogy a társadalom bűvös hintáján hol van az egyház. A bakon ül? Ő a ló, vagy csak a lószerszám? Esetleg a nyereg, vagy a sarkantyú? Vagy díszes függöny a hintó ablakán? Talán a kerék, vagy a kocsi rúdja?

Aktuális lapszám

Beszélő: Búcsú a nyomtatott laptól
Beszélő

Kedves Olvasók!

Szomorú bejelentéssel tartozunk: a Beszélő 2012. decemberi nyomtatott száma lesz egyelőre az utolsó a sorban. Ezzel 31 éves korszak zárul le a lap történetében, talán nem véglegesen. Az elmúlt két év egyre növekvő bizonytalansága, a pénzhiány, a finanszírozás ellehetetlenülése, a csökkenő példányszám láttán úgy éreztük, felelőtlenség volna belevágni úgy a következő évbe, hogy még a mostaninál is kevésbé tudjuk garantálni a lap rendszeres megjelenését.

tovább →

E-kikötő

Az összetorlódott idő – Második nekirugaszkodás

1. Bevezetés1

Az 1990. évi választások működésbe hozták a harmadik köztársaság alkotmányos gépezetét. A 2010. évi választások szabad kezet adtak a gépezet szétveréséhez.

Hogyan kerülhetett sor a köztársaság lerombolására húsz évvel a létrehozása után? Önként kínálkozik, s a baloldalon sokakat vonz egy egyszerű válasz. Ami 2010 májusa után történt, csupán betetőzte a jobboldal két évtizedes törekvéseit. Amikor kormányon volt, a jobboldal mindig az ellenzék marginalizálására, amikor ellenzékbe szorult, mindig a kormány megbénítására törekedett. Önmagát mindig is az ország természetes vezetőjének, a baloldalt mindig is hatalombitorlók gyülekezetének tekintette; az 1989-es alkotmánnyal soha nem azonosult.

tovább →

Blogok

Kozák Gyula: Fideszárvák, Fidesz hadirokkantak trafikjai

A trafikpályázatok ügyében ne törődjünk a politikusok kijelentéseivel. Miként figyelmen kívül hagyhatjuk a vesztesek (sértettek) kijelentéseit is. Előbbiek azt állították, hogy a koncessziós pályázatok a lehető legszabályosabban zajlottak, utóbbiak állítása szerint a fideszes rokonok, haverok, köznapi megnevezéssel csókosok nyerték a legjobb pályázatokat. Első közelítésben fogadjuk el...

tovább →