Skip to main content

Gazdaság és társadalom

Liskó Ilona: Új ciklusok

A NAT és az iskolaszerkezet


Veszélyben a stabilitás?

A jelenlegi iskolaszerkezet védelmezőinek érveit hallgatva az a benyomás keletkezhet, hogy egy jól működő, koherens és stabil iskolaszerkezetre leselkednek eddig ismeretlen veszélyek. A statisztikai adatok viszont azt bizonyítják, hogy a 8+4 osztályos iskolaszerkezet erodálódása már évekkel ezelőtt megkezdődött. Az elmúlt időszakban az általános iskolák 10%-a növelte meg képzési idejét (10 osztályos szerkezetben működik, speciális szakképzést folytat, vagy gimnázium felé építkezik).


Zádori Zsolt: „A bank az én fejemben egy üzem…”

Beszélgetés Járai Zsigmonddal, az MHB vezérigazgató-jelöltjével


Miért húzódott ilyen hosszan a munkaszerződésének aláírása?

Azt hiszem, azért, mert ilyet még nem láttak, vagy ilyet még nem írtak alá. Az ő helyükben valószínűleg én is hezitálnék, de hát ilyen az élet. Egyszer mindent el kell kezdeni.

Mik az ön teljesíthetetlen feltételei?

Nem annyira teljesíthetetlenek, hisz egy csomó dologban már megegyeztünk.






Enyedi Zsolt, Fleck Zoltán: Számháború?


Tudjuk-e, hányan vannak?

Az „Ön szerint kb. hány cigány (illetve zsidó) él Magyarországon?” típusú kérdésre precíz válasz nyilván csak akkor adható, ha tisztázzuk mindenekelőtt, hogy a számos lehetséges ismérv közül mit értünk „zsidó” illetve „cigány” alatt. Származást, bőrszínt, vallást, nyelvet, identitástudatot, kultúrát?


Neményi Mária: Miért mumus a feminizmus?


Kedves olvasó, egyetért-e a következő kijelentésekkel?

Andor Mihály: Például Pakucs…

 
A zalai olajvidéken fekvő Pakucson a II. világháború vége egy olyan társadalmat talált, amelyben a falvak átlagánál többen dolgoztak az iparban és a bányászatban, a mezőgazdaságot pedig az 1-10 holdas kisbirtokok dominanciája jellemezte, közülük kiemelkedett az a hat család, amely 30-50 holdon gazdálkodott.

(zádori): „Inkorrekt ez a nagy nyomulás…”

A gyógyszer fogyasztása


Kétféle támadás is érte racionalizálási programjukat. Az egyik az alaplistára került termékek körét bírálta, a másik pedig magát a módosítás rendszerét.

Az elmúlt öt évben úgy növekedtek a gyógyszerkiadások a járóbeteg-ellátásban, hogy ez jóval meghaladta az inflációt. Ha csak az infláció mértékének megfelelően növekedtek volna, akkor sem a lakosság, sem a biztosító nem rokkanna most bele a gyógyszerkiadásokba.


[Zádori Zsolt]: Vénysvindlik

A gyógyszer fogyasztása


Sándor László, az egészségbiztosítási önkormányzat elnöke az új gyógyszerár-támogatási rendszerről tartott sajtótájékoztatón egy a magyar kriminalisztikában eddig még ismeretlen bűnügytípusról szólt: az orvosi vénnyel való visszaélésről. A több százmilliós gyógyszervisszaéléseket az eddigi laza gyógyszerrendelési és -kiadási szabályok tették lehetővé.

Az elkövetőknek, vélhetőleg, két csoportja különböztethető meg: egyik a fehér köpenyeseké. Most ugyanis kockázat nélkül kiállítható fiktív nevekre vény, és így az elkövető hozzájuthat az – immár valós – tb-támogatáshoz.


(Z. ZS.) [Zádori Zsolt]: A gyógyszer fogyasztása


1989 óta a gyógyszerkiadások mértéke a járóbeteg-ellátásban több mint a négyszeresére, 19,5-ról 81,2 milliárdra nőtt. Ezen belül a lakosság kiadásai megtízszereződtek, a társadalombiztosítás (tb) viszont „csak” 3,6-szer költ több pénzt a medicinákra. Öt évvel ezelőtt a beteg a gyógyszere árának átlagosan 13%-át, 1994-ben már közel negyedét volt kénytelen saját zsebéből fedezni. Az illetékesek szerint az idén is folytatódik az ötéves trend, és tovább nő a lakossági tehervállalás.

Adam Smith-ről, röviden


A közgazdasági elemzés tudományának megszületését Adam Smith: A természetről, és a nemzetek gazdagságának okairól (röviden: A nemzetek gazdagsága) című értekezésének 1776-os megjelenésétől számítják. Smith elméletének kiindulópontja a merkantilizmus bírálata volt. Szerinte a merkantilista szabályozás elzárja a külpiacokat, a munkamegosztást egy kezdeti fokon konzerválja, és így akadályozza a gazdasági növekedést. Ő a merkantilizmussal a „természetes szabadságok rendszerét” állította szembe.

Michael Prowse: Adam Smith és a kapitalista erény

Michael Prowse a szabadpiaci rendszer tisztességének védelmében


Öt évvel a kelet-európai kommunizmus összeomlása után már nemigen vitatják a szabad piac gazdasági előnyeit. Többé-kevésbé mindenki egyetért immár abban, hogy valószínűleg a kapitalizmus kínálja a magasabb életszínvonal felé vezető legalkalmasabb mintát.

Ám a piac szükségességét kénytelen-kelletlen elfogadni nem azt jelenti, hogy szeretjük is azt. Úgy tűnik, az iparilag fejlett országokban igen sokan – sőt, talán a legtöbben – még mindig alapvetően erkölcstelennek tartják a kapitalista berendezkedést.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon