Skip to main content

Vénysvindlik

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
A gyógyszer fogyasztása


Sándor László, az egészségbiztosítási önkormányzat elnöke az új gyógyszerár-támogatási rendszerről tartott sajtótájékoztatón egy a magyar kriminalisztikában eddig még ismeretlen bűnügytípusról szólt: az orvosi vénnyel való visszaélésről. A több százmilliós gyógyszervisszaéléseket az eddigi laza gyógyszerrendelési és -kiadási szabályok tették lehetővé.

Az elkövetőknek, vélhetőleg, két csoportja különböztethető meg: egyik a fehér köpenyeseké. Most ugyanis kockázat nélkül kiállítható fiktív nevekre vény, és így az elkövető hozzájuthat az – immár valós – tb-támogatáshoz. Jelenleg a patikák és a tb közti elszámolás havi, támogatáskategóriákra lebontott formában önbevallás alapján történik: kontroll gyakorlatilag nincs. A legegyszerűbb és „legnyereségesebb" a svindlit a térítésmentes gyógyszerek körében megcsinálni.

A másik csoport képviselői – akik nem bennfentesek – egyszerű orvosi pecséthamisítással, -lopással is a vágyott szerekhez juthatnak. A dopping- és kábítószerként használható, illetve izomzatnövelő patikaszerek így szerezhetők be, ráadásul olcsón. Többnyire ezek igen veszélyesek, mert áldásos hatásukat csak mellékhatásként fejtik ki.

Az egyesek szerint akár a négymilliárdot is elérő fekete üzlet egyik érdekes, több tízmilliós alesete a törpéknek szánt ingyenes készítményekkel való visszaélés. Ezek dobozonként 30 ezer Ft-ba kerülnek. Az ország különböző pontjain beváltott receptek némelyike a kétmilliós értéket is meghaladta. Az igazi talány, hogy a hamis pecsétek segítségével fölmarkolt pirulák kinek és mire kellenek. A készítményeket 18 év és 1 méter alattiaknak adják. Az ilyen betegek száma Magyarországon nem éri el a százat. Idősebbek nem nőnek a szertől, csak a végcsontjaik burjánzanak. Az állatgyógyászati felhasználása sem valószínű, hiszen ott nem a csont-, hanem a húsnövelés a cél. A tb szakemberei keleti irányú reexportra gyanakodnak. Mindenestre a tb mellett a mindig éber gyógyszergyártók is felfigyeltek a megélénkült keresletre, ma az országban a növekedési hormont tartalmazó készítményekből nagyobb a kínálat (a megvásárolható szerek száma), mint ahány krónikusan alacsony növésű személy található az országban.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár decemberben meg is tette a bűnvádi feljelentést ismeretlen tettesek ellen. Az eljárás jelenleg a vizsgálati szakaszában tart.

Addig is március 1-jétől több szigorító intézkedést vezetnek be: szűkítik a receptírók körét, visszaáll a vényt kiváltó személy aláírási kötelezettsége, kontrollálni akarják a beszerzés és a készletek szinkronitását, illetve vényellenőrzési rendszert vezetnek be.

Kétségtelen, hogy a gyógyszersvindlik mostani napvilágra kerülése nem jött rosszul a tb-nek. Jólértesültek egyenesen tudatos időzítésről beszélnek: a gyógyszeráremeléssel kísért szigorító intézkedések keserű piruláját a polgár talán így könnyebben lenyeli, ha tudja, hogy ezzel további nagy kárt okozó bűncselekményeket akadályoz meg.














Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon