Lépes Péter, a Népjóléti Minisztérium (NM) helyettes államtitkára szerint a közeljövőben több egészségügyi intézménynél is a racionális működtetés érdekében meg kell változtatni a jelenlegi tulajdonformát. De az ezután létrejövő számos társasági forma közül csak egy lesz a közhasznú társaság (kht.).
Mások viszont, köztük a minisztériumi vezető egykori cége, a Rolicare, esküsznek a kht.-ra.
Sándor László, az egészségbiztosítási önkormányzat elnöke az új gyógyszerár-támogatási rendszerről tartott sajtótájékoztatón egy a magyar kriminalisztikában eddig még ismeretlen bűnügytípusról szólt: az orvosi vénnyel való visszaélésről. A több százmilliós gyógyszervisszaéléseket az eddigi laza gyógyszerrendelési és -kiadási szabályok tették lehetővé.
Az elkövetőknek, vélhetőleg, két csoportja különböztethető meg: egyik a fehér köpenyeseké. Most ugyanis kockázat nélkül kiállítható fiktív nevekre vény, és így az elkövető hozzájuthat az – immár valós – tb-támogatáshoz.
A legnagyobb országos szakszervezeti szövetség, a Nagy Sándor vezette MSZOSZ Szocialista-Szociáldemokrata Platformja és a győzelemre készülő MSZP januárban választási szövetséget kötött. A tényt mindenki ismeri, de a szerződést mind a mai napig nem hozták nyilvánosságra.
1. ifjú (a szószóló): Azért jöttünk fel, azért fordítottuk ki a dzsekinket, hogy megmutassuk magunkat: létezünk. Semmiben sem különbözünk a cigányoktól, a téren tüntető anarchistáktól. Ha az anarchisták felvonulhatnak, mi miért ne.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét