Skip to main content

Beszélő hetilap, 6. szám, Évfolyam 7, Szám 6

(György Péter) - (Keserü Katalin) - F. Havas Gábor: [Olvasói észrevételek és szerkesztői válasz]

Pilinszky János: …egy frankfurti tavaszról

solt: Acsargó habon tovatűnt

(eö) [Eörsi János]: Fenék a küszöbön

: Horn Gyula külügyi államtitkár érve­lése a parlamentben (1988. október)

: Észrevételek a dunakiliti keresztgát megépítését szorgalmazó ország­gyűlési határozati javaslathoz

F. Havas Gábor: Egy névsorra

Antal László: Gazdaságunk ma és holnap

Mészáros István László: Kisebbségek és keretek

Bántorny Dzsémsz: Merre jársz itt, idegen?

Idegenrendészet, hat tételben

Zolnay János: Forrásínség

Vállalkozási kényszer és fizetésképtelenség Tiszabőn

(nl) [Neményi László] - Bódis - Tálas: Egy végjáték kezdete / Mentőöv Mexikónak / A Z–4

Neményi László: Sárkányölő Gregor Gysi

Horváth Jenő: Az újfasizmus vége?

[Horváth Jenő]: Újfasiszta Krátkij Kursz

George Friedman: Eurázsia: az ördög vagy az angyal birodalma?

Molnár Gusztáv: Novaja geopolitika

(Z. ZS.) [Zádori Zsolt]: A gyógyszer fogyasztása

[Zádori Zsolt]: Vénysvindlik

(zádori): „Inkorrekt ez a nagy nyomulás…”

Neményi Mária: Miért mumus a feminizmus?

Fölsz Attila: A fontolva haladás dicsérete

Csalog Zsolt: Egyszer volt, ez már volt egyszer

Kálmán C. György: Irodalom a díványon

Bori Erzsébet: Budapesti apokrif

Hajdu István: A szent és a profán

Karina Horitz és Kicsiny Balázs kiállítása a Bartók 32 Galériában

Parti Nagy Lajos: Egy bögre bitumen

Tandori Dezső: „Örök Talaj” szeszélyei(?)

Dömötör Adrienne: Cyrano de Miskolc

Rostand: Cyrano de Bergerac – Vígszínház

Kováts Albert: Átható pillantást vet

(Vargha Márton): Az aluljáróbeli könyvárusításról

[Kisbali László]: Társadalmi okosságtan

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon