Nagyon tiszteletreméltónak tartom az Akadémia erőfeszítéseit, és azt is, ahogyan állást foglalt az ügyben. Kedves Király Zoltán, ebben az állásfoglalásban nem az van, hogy módosítsa a kormány a szerződés szövegét, hanem az van, hogy függessze fel, halassza el az építkezést… Mi ezzel a probléma? Az, hogy nemzetközi jogi szempontból erre alapvetően két esetben van lehetőség. Az egyik: abban az esetben, ha azok az alapvető körülmények változtak meg, amelyek lényeges alapul szolgáltak a szerződés megkötéséhez. Másodszor, ha gyökeresen átalakul a még teljesítendő kötelezettségek mértéke. Ilyeneket pedig a magyar fél nem tud prezentálni a szerződés kapcsán… Nem az alapvető körülmények változtak, hanem az egyik félnek a körülményekkel kapcsolatos mérlegelése, az értékelése változott meg… Tehát joggal merül fel, hogy abban az esetben, ha mi leállítjuk az építkezést, a másik fél joggal vádol bennünket szerződésszegéssel.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 27 hét
9 év 4 nap
9 év 4 hét
9 év 4 hét
9 év 5 hét
9 év 6 hét
9 év 6 hét
9 év 8 hét
9 év 8 hét
9 év 9 hét