Skip to main content

Gazdaság és társadalom

CSRS [Csutoros Gergely]: A fővárosi vegyeskerék


Naponta kétszázezer bejáró özönlik be a fővárosba és özönlik ki a fővárosból. Minden második gépkocsival özönlik, minden ötödik-hatodik a Volán, minden nyolcadik-kilencedik a BKV járataival. A MÁV-nak az özönlők ötöde jut. Juthatna sokkal több is, mert a MÁV-nak 240 km-es sínhálózata van a főváros közigazgatási határain belül, de mégsem jut, mert ellentétben Berlinnel, Londonnal, Párizzsal, Budapesten a vasút nem illeszkedik be a főváros tömegközlekedési rendszerébe.

Solt Ottilia: Szigorúan ellenőrzött vonatok


Ha jól értem, a közlekedési tárca szakemberei sajnálatos indiszkréciónak tulajdonítják, hogy akkora vihar tört ki a kormány vasút-racionalizálási tervei körül, mint amekkora kitört. A koalíciós pártok programjait halálosan komolyan gondoló kormányzati emberek, mielőtt kormányhatározatot fogadtak volna el, konzultáltak az érdekképviseletekkel. Elvégre széles körű társadalmi-gazdasági megállapodást szerettek volna a kormányzó pártok, és partneri kapcsolatot ígértek a társadalomnak.

CS. G. [Csutoros Gergely]: Gaskó István, a Vasutas Dolgozók Szabad Szakszervezetének vezetője a sztrájkról


Gondolják meg, mi lesz ennek a következménye. Milyen méretű lesz a sztrájk. Minden valószínűség szerint először egy figyelmeztető sztrájk lesz, várhatóan december 7-e és 15-e között egy hétfői napon, reggel 5 és 7 óra között. Sajnos már látszik, hogy ez nem fogja meghatni a kormányt, ezért beindultak az előkészületek egy általános vasutassztrájk megszervezésére, megtartására, ami többnapos is lehet. Többször többnapos is lehet, egészen addig, amíg a követelések és a teljesíthetőség valamilyen szinten nem találkozik. Mi a sztrájk célja?

Kiss Éva, Mezei György: Megédesítjük a demokráciát

Fővárosi szociális rendeletek


Jövedelemhatár

Segélyben általában az alacsony jövedelműek részesíthetők; az alacsonynak számító jövedelem határát a törvény előírásai mellett a helyi önkormányzat szabályozhatja. A szabályozás azonban korántsem egységes.

A XX. kerület minden ellátási formánál a létminimumszintű jövedelem alatt húzta meg a segélyezhetőségi határt. A másik végletet az I. és XII.




R. S. [Révész Sándor]: Békési árnyvonal


A szárnyvonalak megszüntetése elleni országos tiltakozó akciót a Vasutasok Független Szakszervezeti Szövetsége szervezi, amely nem tartozik a MÁV pénzéből függetlenített vezetőkkel és tisztségviselőkkel működő „reprezentatív” vasutas-szakszervezetek közé. A VFSZSZ aláírásokat gyűjt, fórumokat szervez szerte az országban, adatokat gyűjt a veszélyeztetett szárnyvonalak esetleges megszüntetésének hatásairól az érintett területek polgármestereitől és állomásfőnökeitől. A VFSZSZ felhívására számos visszajelzés érkezett.

(Csutoros): Vasútvédők és vasutasvédők

A vasutas-szakszervezetek álláspontja


A Pénzügyminisztérium valóban erőltetett menetet diktált, mert egy héttel később, október 27-én a kormány elé került a javaslat. A Vasutas Dolgozók Független Szakszervezeti Szövetsége kétségbeesett tiltakozásba kezdett. Szerintük a kormány szándéka szerint 1995-ben 900 km szárnyvonalat számolnának fel, a későbbiekben pedig 3900 km vasútvonal sorsa kérdőjeleződne meg. A hírt követően napok alatt országos méretű tiltakozási hullám bontakozott ki.

(eö) [Eörsi János]: A rejtett tartalék


Fel kell gyorsítani az államháztartási reformot! – mondotta költségvetési expozéjában Békesi László pénzügyminiszter november 21-én a parlamentben. A „nagy elosztási rendszerek” (társadalombiztosítás, szociális támogatások, elkülönített állami pénzalapok) átalakítása terén egyelőre csak „félfordulatot” ígért. Viszont a költségvetési szférán belül „egyes lépéseket” már a jövő év folyamán meg kellene tenni, s nem várni velük 1996-ig.

Muraközy László: Ki akar itt új életet kezdeni?

Államháztartási reform Magyarországon


Az indirekt bürokratikus irányítás állama

A klasszikus tervgazdaságban az állami költségvetés szerepe igen csekély. Az állam pénzügyei, ahogy általában a pénzügyi folyamatok, másodlagos jelentőségűek. A naturális szemléletű gazdaságban a direkt, közvetlen bürokratikus irányítás a meghatározó.

A piaci szocializmus magyarországi kísérlete a gazdaság szereplői közötti kapcsolatok koordinálásában a korábbinál jóval nagyobb szerepet szánt a piaci, pénzügyi kapcsolatoknak.




[Eörsi János]: Szegény központ!


A kincstár létrehozásának lényege, hogy a költségvetési szervek megszűnnek pénztulajdonosok (bankszámlatulajdonosok) lenni; ehelyett egységesen kezelt, alszámlákból álló kincstári számláról folynak ki majd a pénzek az államháztartásból. A mostani, szétaprózott pénzkezelés egyik hátránya, hogy nagy mennyiségű elfekvő pénzt teremt, és ez növeli a büdzsé kamatterheit.

Eörsi János: Kincstári szöveg

Interjú Naszvadi Györggyel


Nemzetközi összehasonlításban hogy folynak nálunk az állami pénzügyek?

Ami nálunk van, az egy teljesen sajátos képződmény. A nyugatihoz képest a pénzkifizetés rettentően decentralizált. A központ, ahová befolynak az adók, kifizeti a pénzt a fejezeteknek (minisztériumoknak), a fejezetek kifizetik az intézményeknek, az intézmények pedig kifizetik a béreket, a beruházásokat, az eszközbeszerzéseket, majd elindul a pénz visszafelé: az intézmények befizetik a személyi jövedelemadót a központnak, a társadalombiztosításnak pedig átutalják a járulékot.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon