Skip to main content

Gaskó István, a Vasutas Dolgozók Szabad Szakszervezetének vezetője a sztrájkról

Vissza a főcikkhez →


Gondolják meg, mi lesz ennek a következménye. Milyen méretű lesz a sztrájk. Minden valószínűség szerint először egy figyelmeztető sztrájk lesz, várhatóan december 7-e és 15-e között egy hétfői napon, reggel 5 és 7 óra között. Sajnos már látszik, hogy ez nem fogja meghatni a kormányt, ezért beindultak az előkészületek egy általános vasutassztrájk megszervezésére, megtartására, ami többnapos is lehet. Többször többnapos is lehet, egészen addig, amíg a követelések és a teljesíthetőség valamilyen szinten nem találkozik. Mi a sztrájk célja? A foglalkoztatás biztonságának stabilizálása, megőrzése, a kollektív szerződés eddigi vívmányainak megtartása, inflációkövető bérfejlesztés és végül, de nem utolsósorban a felelőtlen vonalbezárások megakadályozása.

Nagyon elszántnak tűnnek.

Én is így érzem. A kormány meg fogja próbálni, hogy mire képesek a vasutasok. Vannak olyan cinikus hangok, amelyek azt mondják, csak sztrájkoljatok, nem fizetünk bért, így csökkenni fog a ráfizetés. Mi úgy gondoljuk, hogy egy sztrájkfenyegetés annál hatásosabb, minél nagyobb károkozást helyez kilátásba. Ezért sztrájktechnológia kidolgozására kerül sor, ami annyit jelent, hogy maximum 300 emberrel megfogjuk a meghatározó vasúti csomópontokat. 72 ezer ember pedig bemegy „dolgozni" a munkahelyére. Nekik ki kell fizetni a bért. 300 ember lesz, akinek azt mondhatják, hogy sztrájk miatt nem fizetnek. Teljes bért kell fizetni a dolgozóknak úgy, hogy sztrájkol az összes vasutas, és meg sem mozdulnak a vonatok.






Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon