Vissza a főcikkhez →

A Mozgókép Alapítvány létrehozása előtt az volt a helyzet, hogy a rendelkezésre álló pénzt öt részre osztották. Négyet megkapott egyenlő arányban a négy stúdió a teljesítményüktől teljesen függetlenül, az ötödiket pedig szétosztotta egy minisztériumi főosztályvezetői rangban lévő hivatalnok a saját belátása, illetve a lobbyk, a különböző nyomások ereje szerint. Ez tarthatatlan volt. Elkezdődött egy nagyon hosszú tárgyalássorozat, amelyben részt vett gyakorlatilag az összes szakmai szervezet, és amiben a szakmai szervezetek megállapodtak, az alapítványi struktúrát s az általuk jelölt kuratóriumi tagokat a minisztérium úgy, ahogy volt, elfogadta. Erre, azt hiszem, más példa nem volt az előző kormány négy éve alatt. Nem is merült fel más alternatíva, mint hogy a pénzekhez pályázati úton lehessen hozzájutni. Én őszintén szólva ma sem értem, hogy a Miklós mit tart az alapítvány alternatívájának. Azt én is rossznak tartom, hogy a finanszírozási rendszer egyforrású. Nem értek egyet azzal, hogy egy „kormányközeli” filmrendező javaslatára közpénzekből létrehoztak egy másik alapítványt, amelynek a kuratóriumát a miniszter politikai sugallatra jelölte ki, de örülök, hogy van egy második forrás. Nem értek egyet azzal, hogy az MTV a Mozgókép Alapítvánnyal köt szerződést magyar filmek támogatására, de örülök, hogy van egy harmadik forrás. Ezekben az ügyekben egyszerűen két lelkem van. Azt mondom, hogy a magyar filmek forgalmazási joga kerüljön közalapítványba, de ne a Mozgókép Alapítványhoz. Legyen ez egy további forrás. Hogy ezek a források mind közpénzből származnak? Igen, ez egy szimulált versenyhelyzet. De mit tegyünk, ha a magyar polgárság nincs abban a helyzetben, hogy a magyar filmgyártást számottevő mértékben támogassa? Reméljük, egyszer majd lesz.

Teljesen egyetértek a Miklóssal abban, hogy a terjesztés az alapvető kérdés. A magyar iparban ez nem egyedülálló jelenség, hogy a gyártást fejlesztik, a forgalmazás pedig nincs kitalálva, raktárra termelnek. Sajnos mi is raktárra termelünk. Én a javaslatomban nagyon határozottan úgy fogalmaztam, hogy a forgalmazásból visszaforgatott pénzt a gyártás és a terjesztés támogatására kell fordítani. Egyébként pedig privatizálni kell az összes érdekelt céget, a gyártást is, a forgalmazást is. Akkor rögtön másképp fest a terjesztés. Hát nekem legyen mondva az a pénz, amit a privát filmforgalmazó cégek, a Dunafilm vagy az Intercom megkeresnek. Az mese, hogy a magyar filmjogok nélkül a Mokép nem privatizálható. A Mokép bevételének túlnyomó részét a külföldi filmek hozzák. Tavaly a Mokép egyetlenegy magyar filmet forgalmazott. A Hunnia Stúdió által alapított Hunnia Plusz Kft. – hetet!

• Gazdaság és társadalom