Skip to main content

Beszélő hetilap, 32–33. szám, Évfolyam 6, Szám 34

(Forgács Tamás) - kőszeg: [Olvasói levél és szerkesztői válasz]

(Jeney Zoltán): [Olvasói észrevétel]

Kisbali László:

F. Havas Gábor: Évi rendes válságjelentés

Eörsi János: Oltári áldozatok

F. Havas Gábor: Zubog a moloch

Interjú Hanák Gáborral, a Duna Tv főigazgató-helyettesével

R. S. [Révész Sándor]: Erdély és a Duna TV

Solt Ottilia: Szakmai kérdések és politika

: Sajtóközlemény

Kőszeg Ferenc: Útiképek

–lt [Solt Ottilia]: Pogrom-évforduló

Kende Péter: …a köz társaságáról

Bíró - Bódis - Halász: Szerbia: Lépéskényszerben / Románia: A „Vörös pentagonále” / Szlovákia: Stop Mochovce

Horváth Jenő: Tiszta kezek – piszkos zsebek

: Beszélő-válogatott

Révész Sándor: Joggal-körömmel

: Jancsó Miklós véleménye

: Simó Sándor véleménye

Kozák László: Kinek van erre energiája?

Mezei György - Sarlós Katalin: Nyomorszintek

Kiss Ilona: „Mi már olvasó nélküli írónak születtünk”

Zufar Garejevvel beszélget Kiss Ilona

: [Idézet]

Kálmán C. György: A tudós költő viccelődik

Bikácsy Gergely: Isten veled, vadnyugat

Tar Sándor: A mi utcánk

17. Egy akácfáról

: Diáksziget

1994. augusztus 18–24.

: Satyajit Ray

bori: Caravaggio

borz [Bori Erzsébet]: Tom Jones

: Delicatessen a la Fischer & Jeles

: Az a szép fényes nap

Szabó Magda drámája

Kováts Albert: Az Óbudai Társaskör

[Kisbali László]: Miért ne fojtsunk gyíkot a tehén vizeletébe?

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon