Skip to main content

Sajtóközlemény

Vissza a főcikkhez →


Az alulírott társadalmi szervezetek képviselői a mai napon Győrben a REFLEX Környezetvédő Egyesület Irodájában találkoztak, hogy áttekintsék a közelmúlt Dunával kapcsolatos fejleményeit, a pozsonyi kormányfői találkozó után kialakult helyzetet és a környezetvédő mozgalmak együttműködésének a kérdéseit. A megbeszélésen általános egyetértés alakult ki a következőkben:

1. A jelenlévők tisztázatlannak tartják a pozsonyi kormányfői találkozón elhatározott, az ideiglenes vízpótlás kérdésében tartandó szakértői megbeszélések céljait, kereteit és nemzetközi jogi tartalmát.

2. A környezetvédő mozgalmak továbbra is fontosnak tartják, hogy megállapodást kössenek a kormánnyal a Duna ügyében, ennek érdekében javasolják a tárgyalások azonnali folytatását. A párbeszéd fenntartása és egy ilyen megállapodás kedvezően hathat arra a politikai folyamatra, amelynek eredményeképpen érdemi együttműködés alakulhat ki a kormányzat, valamint a környezet- és természetvédő társadalmi szervezetek között.

3. A szigetközi vízpótlást – addig, amíg az ideiglenes vízmegosztási rendszer kialakítására a Szlovákiával folytatandó tárgyalások nem vezetnek eredményre – a következő módon kell megoldani:

a) Azonnali intézkedésként, a vonatkozó országgyűlési határozat végrehajtása érdekében meg kell gyorsítani az elektromos szivattyúzásra történő átállást. A rendkívüli helyzetre való tekintettel ezeket az intézkedéseket a kormánynak a saját hatáskörében kell meghoznia. Az ellenőrzést a kormány adja az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség hatáskörébe, a REFLEX Környezetvédő Egyesület részvétele mellett.

b) Mielőbb szükség van – a Magyar Tudományos Akadémia és a környezetvédelmi szervezetek szakértőinek részvételével – új hullámtéri vízkormányzási rend megtervezésére.

4. A jelenlévők egyetértettek annak szükségességében, hogy a Szigetköz gazdasági és környezetvédelmi problémáit egy rövidesen megszervezendő szakmai konferencia keretében vitassák meg.

Győr, 1994. augusztus 10.

Duna Kör, Göncöl Alapítvány, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Magyar Természetvédők Szövetsége, Reflex Környezetvédő Egyesület




A napisajtó nem közölte ezt a nyilatkozatot. Többek között az világlik ki belőle, hogy a dunakiliti tározó ellen nemcsak a Duna Kör lép fel, hanem a többi jelentősebb környezetvédő szervezet is, hiába igyekszik a kormány némely képviselője egymás ellen kijátszani őket.





















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon