–czki– [Gyekiczki András]

Nyomtatóbarát változat

Beszélő: 3 és fél hónap telt el a hét vidéki lap megszerzése óta, mi változott a lapkiadásban?

Bayer József: Először is nem megszerzésről, hanem új lapok alapításáról kell beszélni, ígéreteink teljesítése folyamatban van: 3 szerkesztőségből 3-3 újságíró utazott ki Hamburg közelébe hasonló lapokhoz, a nyár végéig valamennyi szerkesztőség sorra kerül. Megkezdtük a szövegszerkesztő rendszer kidolgozását, szeptembertől telepítjük a gépeket, ha ezzel végzünk, akkor a rendszerek közti kapcsolat is létrejön. Mindez közel tízmillió márkába kerül.

Beszélő: Miért látott üzletet ezekben a lapokban az AS–B?

B. J.: Három-négy év múlva ahhoz, hogy valaki országos méretekben hirdessen, áruját az egész országban teríteni tudja – komplex szolgáltatásra lesz szüksége. Jelenleg a TVRhét 430 000, a szerelmes regény 400 000 példányban jut el hetente olvasóinkhoz, így havonta több mint két és fél millió embert tudunk elérni. Három-négy év múlva 7-8 milliót fogunk, és a nagy cégek azokhoz mennek, akik ezt a szolgáltatást tudják nyújtani. Tudomásul kell venni, hogy a magyar sajtópiac ugyanúgy fog működni, mint a nyugat-európai. Ha Budapesten lesz 5-6 lap, s ezeknek a lapoknak az országos cirkulációját száznak veszem, akkor 85 lesz a fővárosi, 15 a vidéki. Ez azt jelenti, hogy a 15 vidéki csak sporadikusan fog elérni üzletfeleket, és minden Budapesten fog koncentrálódni. Ez az összes nyugat-európai nagyvárosban bekövetkezett. Továbbá, ha van egy fővárosi lap – reméljük, ősszel, de legkésőbb tavasszal az AS–B-nek is lesz –, s ehhez vannak vidéki bázisok, akkor teljes szolgáltatást lehet nyújtani a hirdetéshez. Tőlünk nyugatra száz egység sajtóbevételből 70-75 a hirdetési bevétel. Ez biztosítja egy lap létalapját. Ahhoz, hogy ez működni tudjon, szükséges egy ilyen struktúra létrehozása. Ha egy lapot üzemeltetek, ugyanazt a struktúrát kell létrehozni, amit húsz esetében. Hírszolgáltató rendszer, belső információs rendszer, nyomda, terjesztői vonal. A gazdasági racionalitás a nagyobb egységek felé nyomja az egész mechanizmust. Ami nálunk van, az tarthatatlan: szeparáltan működik szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda, terjesztés. A piacon az fog győzni, aki ezt a folyamatot egységként kezeli. Bármi ettől való eltérés ebben a logisztikai láncolatban hibát jelent, ami pótlólagos költségráfordítással hozható csak helyre.

Beszélő: Ezek szerint vidéki és pesti lapjaik egy kommunikációs rendszerben lesznek összekötve, csak a helyi jellegű információkban, hirdetésekben különböznek majd, s ebben lesz szerepe a szerkesztőségeknek.

B. J.: A parlamenti tudósítások esetében például nem engedhető meg, hogy hét lap hét tudósítót utaztasson, tartson erre a célra. Be fogunk rendezni egy kis irodát, amely kiszolgálja a lapokat, ők teljesítik a speciális kéréseket. Lesznek sztárkommentátoraink, de a helyi dolgokat csak helyben lehet megcsinálni. Azokat az információkat, amit centralizálni érdemes, centralizáljuk, amit nem, azt decentralizáltan kell kezelni.

Beszélő: Térjünk vissza az előzményekre! Az MSZP március 31-i választmányi ülésén szabad kezet adott megyei kiadóvállalatainak az AS–B ügynökeivel való tárgyaláshoz. Ezt követően egyik pillanatról a másikra önöké lett a hét lap, gyakorlatilag ellenszolgáltatás nélkül. Kártérítési kötelezettség kikötése szerepelt-e a lapkiadókkal létrejött megállapodásban?

B. J.: Félreértette megint, a hét lap egy háromhetes átmenet során került hozzánk. Mi az MSZP kiadóvállalataival voltunk kapcsolatban, átvettük az összes vagyontárgyakat és a külső követeléseket. Pécsen például százmilliót meghaladja, amit lízingdíjért stb. fizetünk.

Beszélő: Mégis, azért a haszonért, ami a lapok átvétele után az AS–B gazdagodása lesz, az MSZP kiadóvállalatai kártérítést nem kaptak.

B. J.: Nem. De hadd mondjam el, hogy ezek a lapok – talán egy kivételével – veszteségesek lennének. Nálunk is veszteségesek lennének, mi sem tudunk csodát tenni. Nyereségesek csak az elmúlt rendszerben voltak, ahol a költségek 90%-át nem számították fel, nem fizettek bérleti díjat például. Nekünk két, két és fél év kell nagy invesztitícióval, hogy nyereségessé tegyük a lapokat. Kérdezem öntől, hogy hol lett volna meg ezen a területen 300 millió forintnyi fejlesztési alap?

Beszélő: Egy dolog, hogy hol lett volna, megint más, hogy ki és hogyan fér hozzá a lehetőséghez.

B. J.: Nézze, mindenki abból indul ki, hogy ezek a megyei lapok nyereségesek, holott ez nem így van. Ha nem tudtunk volna megállapodni, akkor mi megszervezzük saját magunk, helyiségeket bérlünk stb. Az eltelt időben jelentős változásokat hoztunk létre, 16 oldalas tévémelléklettel láttuk el a lapokat, külsőben is jelentős változások lesznek, eddig összesen 30 000-rel nőtt a példányszám.

• Belföld