Skip to main content

–czki– [Gyekiczki András]

–czki– [Gyekiczki András]: Packázik a hivatal


Árkus édesapja 21 évvel ezelőtt vett bérbe a tanácstól egy Növény utcai 300 nm-es folyóparti üdülőtelket. A sok munkával feltöltött, gyümölcsfákkal, dísznövényekkel gazdagított területre egy 30 nm-es, engedélyezett kőházat épített a család, és bevezette a vizet és a villanyt. Árkus özvegy, beteg édesanyja azonban szeretne megszabadulni az ingatlantól, tavasszal találtak vevőt az építményre, s így gondolták, nincs különösebb akadály a bértelek bérleti jogviszonyának átengedése előtt sem.

–czki– [Gyekiczki András]: Egy új birodalom

Interjú Bayer Józseffel, az Axel Springer–Budapest Kft. ügyvezetőjével


Beszélő: 3 és fél hónap telt el a hét vidéki lap megszerzése óta, mi változott a lapkiadásban?

Bayer József: Először is nem megszerzésről, hanem új lapok alapításáról kell beszélni, ígéreteink teljesítése folyamatban van: 3 szerkesztőségből 3-3 újságíró utazott ki Hamburg közelébe hasonló lapokhoz, a nyár végéig valamennyi szerkesztőség sorra kerül. Megkezdtük a szövegszerkesztő rendszer kidolgozását, szeptembertől telepítjük a gépeket, ha ezzel végzünk, akkor a rendszerek közti kapcsolat is létrejön.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon