Skip to main content

Beszélő hetilap, 28. szám, Évfolyam 2, Szám 31

(dr. Bóc Imre) - (Pless Zsuzsa): [Olvasói levelek]

: Tisztelt Bauer Tamás!

solt: Felfutó védőjátékosok

Langmár Ferenc: Nyugodt erő – szabad kéz

Eörsi János: Önkormányzati önkény

Wekler Ferenc: A szabadság öt korlátja

Wekler Ferenc felszólalása az önkormányzati törvény vitájában

(kőszeg): Önkormányzat kontra földtörvény

Oláh Sándor kisgazda-képviselő válaszol

Sz. Bíró Zoltán: Búcsú Lenintől

K. I. [Kiss Ilona]: Belépés csak kötött pulóverben

Hamberger Judit: Duna-völgyi árnyak

Hegedűs Judit: Liberalizálás – pénz reményében?

Fényi Tibor: Az Ungtól az Óceánig

Egy bujdosó magyar Magyarországon

Fényi Tibor: Miért kellett mennie Bors Jenőnek?

Szilágyi Sándor: Le volt ez már pacsizva!

A Munkástanácsok Országos Szövetsége alakuló üléséről

Koncz Imre: Ki tartja az ernyőt?

„Átalakulás” a TIT-ben

Zalabai Gábor: Kis magyar apartheid

avagy ki a néger Magyarországon

Gyekiczki András: Prés alatt a sajtó

–czki– [Gyekiczki András]: Egy új birodalom

Interjú Bayer Józseffel, az Axel Springer–Budapest Kft. ügyvezetőjével

: Keresztülvitt szakértelem

: Létminimum – most

Az ÚJCSAKÖ számításai

Langmár Ferenc: Atom–alap–juttatás

Bródy András: Vonuljunk sündisznóállásba?

Vita a magyar biztonságpolitikáról

Kovács András: Az ideológus a politikában

Tellér Gyula: Gondolatok a parlamenti lépcsőházban

Az MSZ(M)P nagy kalandja két menetben

K. Esztári Andrea - Krasztev Péter: Buksz a borotvaélen, avagy megbosszulja-e magát a minőség

Beszélgetés Klaniczay Gáborral és Szörényi Lászlóval, a Buksz szerkesztőivel

Vág Veronika: Rendszerváltás?

Fodor Andrea: Szentandreja

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon