Skip to main content

Liberalizálás – pénz reményében?

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Fan Li-csinek hazájában óriási tekintélye van az egyetemisták és az értelmiség előtt, Nyugaton egyesek „kínai Szaharov”-ként emlegetik. Pályafutását atomfizikusként kezdte, asztrofizikával 1970-ben kezdett el foglalkozni. Erről így számolt be a párizsi Liberationnak: „1970-ben – a kulturális forradalom idején – egy szénbányában dolgoztam, ahová átnevelés céljából küldtek. A bánya sötétjében mind többet gondolkoztam a csillagos égről. 1972-ben jelent meg első kozmológiai cikkem. Ez volt az első kozmológiai cikk a szocialista Kína történelmében; addig a kozmológia be volt tiltva.”

Tavaly tavasszal a Tienanmen téri vérengzés és az azt követő – máig sem szűnő – megtorlások idején a „kínai fiatalok felbujtói, az ellenforradalmi felkelés szellemi vezetői” a pekingi USA-követségre menekültek, és azóta is ott tartózkodtak. A kínai hatóságok letartóztatási parancsot adtak ki ellenük, és a házaspár tudta, hogy elfogatásuk esetén azonnal kivégzik őket. Az USA mégsem adott menedékjogot nekik, mert a kínai vezetés azzal fenyegetőzött, hogy ez a Washington–Peking-viszony megromlásához vezetne, és ezt az amerikaiak szerették volna elkerülni. A kínai hírügynökség június 25-én azt a hírt tette közzé, hogy Fan Li-csi és felesége kegyelmet kapott, és gyógykezelés céljából külföldre utazott. A hírügynökség szerint a két tudós levélben fordult az állambiztonsági minisztériumhoz, beismerték, hogy vétettek a kínai alkotmány és a négy Alapelv – szocializmus, proletárdiktatúra, egypártrendszer, a marxizmus–leninizmus Mao Ce-tung-i értelmezése – ellen, és ígéretet tettek, hogy amennyiben kiutazásukat engedélyezik, úgy semmiféle Kína-ellenes tevékenységet nem fognak folytatni. Bűneik megbánásáról a kormány úgy ítélkezett, hogy a kínai vezetés „humanizmusának és a zavargásokban részt vevőkkel szemben tanúsított könyörületességének” szellemében eleget tesz a házaspár kérésének.

A demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása felé tett lépések azonban nem Kína liberalizálódásából fakadnak, hanem azokból a gazdasági nehézségekből, amelyekből nyugati segítség nélkül nem tud kilábalni. A közeljövőben határoz az USA arról, hogy alkalmazza-e Kínával szemben a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elvét. Azért, hogy az amerikai elnök a siker reményében bocsáthassa szavazásra a kérdést, Kínának nyújtania is kellene valamit a szabad világnak, és a vezetés úgy vélekedett, hogy a két híres tudós szabadon bocsátása lesz a jutányos ár.

A Fan Li-csi házaspár tehát ennek, és nem a kínai kommunista vezetők – állítólagos – liberalizálódásának köszönheti szabadságát.








Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon