Skip to main content

Hegedűs Judit

Hegedűs Judit, –lt, –szeg: Tranzitzóna

Parlamenten kívüli visszabeszélő – Boross belügyminiszter úrnak


Február 4-én Boross Péter belügyminiszternek címzett interpelláció formájában a parlamentben is elhangzott azoknak a kínai illetőségű polgároknak a kálváriája, akiket mintegy véletlenül tartott a rendőrség bezárva a kerepestarcsai internálótáborban, s csaknem felrakott egy Pekingbe tartó különrepülőgépre. A Beszélő olvasói ismerik már e történetet. (III. évf. 3., 4., 5. szám) A belügyminiszter nem rendült meg kérdéseinktől, tagadta, hogy a rendőrség bármi hibát követett volna el, tagadta, hogy Kerepestarcsán fogva tartanák a külföldieket.

Hegedűs Judit: „Mi nem kérünk engedélyt ahhoz, hogy szabadok lehessünk”


 A Szvobodnoje Szlovo hosszú ideig megszerezhetetlen ritkaság volt, létéről leginkább csak a hivatalos szovjet sajtó szitokszavaiból lehetett értesülni, melyek közül legfinomabb még a „szélsőséges” jelző volt…

– Ha „szélsőségesség” alatt azt értjük, hogy mi kertelés nélkül kimondjuk, amit már mindenki sejt, csak nem meri nevén nevezni, akkor vállaljuk a minősítést: valóban „szélsőségesek” vagyunk.


Hegedűs Judit: Liberalizálás – pénz reményében?


Fan Li-csinek hazájában óriási tekintélye van az egyetemisták és az értelmiség előtt, Nyugaton egyesek „kínai Szaharov”-ként emlegetik. Pályafutását atomfizikusként kezdte, asztrofizikával 1970-ben kezdett el foglalkozni. Erről így számolt be a párizsi Liberationnak: „1970-ben – a kulturális forradalom idején – egy szénbányában dolgoztam, ahová átnevelés céljából küldtek. A bánya sötétjében mind többet gondolkoztam a csillagos égről. 1972-ben jelent meg első kozmológiai cikkem.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon