Skip to main content

Függetlenségi Nyilatkozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Mi, Nemesboldogasszonyfa azon polgárai, akik ezt a nyilatkozatot aláírtuk, kijelentjük, hogy a mai naptól kezdve Nemesboldogasszonyfát a Magyar Köztársaság szabad, független, bármely más magyar településsel egyenrangú községének nyilvánítjuk.

Kérjük valamennyi honfitársunkat, akik a sors kegyelméből abban a szerencsében részesültek, hogy szabad település lakosai lehetnek, támogassák függetlenségi törekvésünket.

Mit kíván Nemesboldogasszonyfa?

1. Az 1950-es Rákosi-féle rémuralom egyik faluromboló határozatának a megsemmisítését:
– Alsópáhok gyarmatából újra önálló községgé akarunk válni.

2. Alsópáhoktól független, saját önkormányzatot az 1990. évi LXIV. törvény III. fejezetének 8. §-a alapján, amely kimondja, hogy minden 300, azaz háromszáz lakosnál kevesebb lélekszámú községben egy polgármester és három képviselőtestületi tag választható.

3. Mint egyenrangú fél az egyenrangú féllel, Alsópáhokkal közös közigazgatás létrehozását az 1990. évi LXIII. törvény IX. fejezetének 44/A §-a h/pontja alapján, mely kimondja, hogy minden önkormányzat szabadon társulhat más helyi képviselő-testülettel.

4. Az önállóvá váló Nemesboldogasszonyfa követeli, hogy a valaha (1947) Nemesboldogasszonyfa határán belül fekvő valamennyi földterület és erdő a falu önkormányzatának a tulajdonába kerüljön. Ez a szükséges – és elégséges – feltétele annak, hogy Nemesboldogasszonyfa a mellőzöttség 40 éve után újra meg tudjon állni a saját lábán, és polgárai szorgalma, áldozatkészsége folytán ázsiai elmaradottságából európai színvonalú településsé váljon.

A fentiekkel mindössze egyetlen segítséget kérünk:

FÜGGETLENSÉGET NEMESBOLDOGASSZONYFÁNAK!!!



















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon