Zolnay János

Nyomtatóbarát változat

Beszélő: Egy hét elteltével sem világos, hogyan történhetett a robbanás?

– Bizonyos, hogy a Jós utca 8-as számú házban nem gázrobbanás történt, mivel az érintett lakásban a gáztűzhelyre omlott rá a fal. Egy valószínűleg deviáns férfi lakott ebben a lakásban, aki vegyszerekkel kísérletezett. Információink szerint mosógéppel mosta ki a zsákokat, amelyekben a vegyszereket hazavitte. A vegyszereket eközben valamilyen más módon tárolta a lakásban. Először a zsákoktól berobbant a fürdőszoba, és valószínűleg ez a detonáció gerjesztette a második, nagyobb robbanást. Iszonyú erő kellett ahhoz, hogy ezeket a homlokzati főpaneleket kiszakítsa és tíz méterre röpítse.

Beszélő: Hány lakás ment tönkre?

– A 8-as számú házban a hatodik emelettől fölfelé minden lakás megsemmisült. Tönkrement még egy lakás a szomszédos 10-es lépcsőház tizedik emeletén, és öt lakás a szomszédos 6-os lépcsőházban a hatodik emelettől fölfelé. A 8-as lépcsőházban két lakás sajnos teljesen megüresedett, lakóik valamennyien a robbanás áldozatául estek.

Beszélő: Mivel az érintett lakások szövetkezeti lakások voltak, elterjedtek olyan hírek is, hogy a károsultak csak a biztosítóra számíthatnak.

– Ez a szalagház 1979-ben épült, és kezdettől szövetkezeti tulajdonban volt. Ennek ellenére az önkormányzatnak tágabb kötelezettségei vannak, mint ami a tulajdonviszonyokból következne. Ezt figyelembe véve segítünk. A fővárosi és a kerületi önkormányzat megérti, mit élhettek át a lakók. A 8-as lépcsőház lakóinak teljes egészében és az említett néhány lakás lakóinak a szomszéd lépcsőházakban lehetővé teszi, hogy ha úgy kívánják, akkor soha többet ne kelljen visszaköltözniük ebbe a házba. Ez összesen 36 lakást jelent. A szerencsétlenül járt családok természetesen egyelőre ideiglenes kiutalót kaptak. A kiutalók akkor válhatnak véglegessé, ha a lakások felújítása, újjáépítése befejeződik, mert a választás lehetőségét biztosítani kívánjuk mindenkinek.

Beszélő: Önkormányzati lakásokat utalnak ki a volt lakástulajdonosoknak?

– Igen, a károsultak átmenetileg önkormányzati lakásokat kapnak. A helyzetet azonban előbb-utóbb rendezni kell. Meg kell oldani, hogy hogyan kerül a lakók tulajdonába az új lakás, illetve hogyan kerül az önkormányzat tulajdonába a helyrehozott régi – már amennyiben a családok később sem akarnak visszaköltözni. A részleteket majd a jogászok fogják kidolgozni. A Jós utca 8.-ban jelenleg a közvetlen veszélyelhárítást végzik, ami azt jelenti, hogy a hatodik emelettől fölfelé alá kell dúcolni a lakásokat, ehhez viszont az ott lakók bútorát el kellett szállítani. Múlt pénteken ideiglenesen kiutaltuk a lakásokat azoknak, akik a hatodik emelettől fölfelé laktak. Egy kivételével valamennyien el is fogadták. Ma fejeződik be ugyanez a folyamat az ötödik emelettől lefelé. A 8-as lépcsőházba hosszú hónapokig nem lehet visszaköltözni.

Beszélő: A családok közül sokan tudni vélték, hogy a 8-as számú házban úgy akarják elvégezni a bontási és az újjáépítési munkákat, hogy a lakókat a hatodik emeletig visszaköltöztetik a megmaradt lakásokba.

– Szó sincs róla, a 8-as házba senki nem költözhet most vissza. A szomszédos 6-os lépcsőház 32 lakásából 27-be, és a szomszédos 10-os lépcsőház 32 lakásából 31-be elvileg vissza lehet költözni. A statikai szakvélemény a visszaköltöztetéseket a polgármester hatáskörébe utalja. Én a bontási munkák befejeztéig biztosan nem fogok senkit visszaengedni a 6-os lépcsőházba, ahova egyébként a visszaköltözést mindenképpen nehezíteni fogja a helyreállítás, hiszen nehéz elképzelni, hogy az élet normálisan folyjék azokban a lakásokban, amelyek fölött paneleket emelgetnek. A válságstáb a jövő hétfőn mérlegeli, hogy a 10-es lépcsőházba visszaköltözhetnek-e a lakók. A főváros és a kerület a lakóépület egykori építőjét, a Főbert bízta meg azzal, hogy szervezze meg a helyreállítást.

Beszélő: A szükséges 36 lakás rendelkezésre áll?

– Igen, egyharmadát a kerület, kétharmadát a főváros biztosítja saját rendelkezésű lakásállományából. A kerületen kívül csak négy lakót kellett elhelyeznünk, mert bár számszerűen lett volna a kerületben is elegendő lakás, de vagy alapterülete, vagy komfortfokozata nem felelt meg. Egy lakó került a Fehérvári útra, egy a Fiumei útra, egy a József körútra, és egy pedig Káposztásmegyerre költözik.

Beszélő: Mennyibe fog kerülni az újjáépítés, és ki fedezi a költségeket?

– Durva becslés szerint mintegy százmillió forintba. Ezt az összeget nagyobbrészt a főváros, kisebbrészt a kerület állja. A lakásszövetkezetet csak arra kértük, hogy a biztosítással kapcsolatos ügyeket intézze, hiszen tudnunk kell, hogy mennyi a költségvetés végösszege, tehát a költség és a biztosító által kifizetendő összeg különbözete, mert ennek a finanszírozása vár a két önkormányzatra. Megemlíteném még, hogy ez egy 256 lakásos épület, és a három közvetlenül érintett lépcsőházon kívül még van öt lépcsőház az épületben, vagyis 160 olyan lakás, amelyet a robbanás nem érintett közvetlenül. Praktikusan ebben a 160 lakásban gyakorlatilag nem estek károk. Sok emberben azonban nyomot hagytak a történtek, és most tömegével keresik meg az önkormányzatot, hogy nem akarnak ott maradni. Ennek a megoldása azonban már meghaladja az önkormányzat lehetőségeit. Nem tudunk 500 embert elhelyezni. Annyit azonban megtettünk, hogy az általános statikai véleményen kívül ma reggel megrendeltünk egy részletes, tehát minden lépcsőházra egyenként kiterjedő, lakásokra bontott statikai szakvéleményt, hogy az emberek megnyugodhassanak, méghozzá a Műszaki Egyetem bevonásával, mert az emberek nem bíznak a Főberben. Mi tökéletesen megbízunk a Főberben, de sokan azt mondják, hogy elfogultak. Lehet, hogy a sokkhatás miatt akarnak most sokan elköltözni, és várható, hogy néhány hónap múltán az emberek lassan megnyugszanak.

Beszélő: Demszky Gábor kérte, hogy nyilvánítsák az övezetet katasztrófa sújtotta területté. Mi lenne ennek a gyakorlati jelentősége? Elképzelhető, hogy sikerül más forrásokat is biztosítani a felújításhoz?

– A „katasztrófa sújtotta terület” meghatározás a magyar jogrendben ismeretlen. Valószínű, hogy egy ilyen gesztusnak inkább lélektani hatása lenne. Ugyanakkor felteszem, hogy a főpolgármester úr azért fordult felsőbb állami szervekhez, mert minden fillér számít.

Beszélő: Más kerületek nem tudnának segíteni?

– Vegyes a kép. Vannak kerületek, amelyek már az első órákban felajánlották segítségüket. A IX. kerület már kedd reggel faxon értesített minket arról, hogy lakásokat enged át nekünk. Kivette a részét az I., a IV., a VIII. és a XI. kerület is.

Beszélő: Hogyan tájékoztatják a családokat a fejleményekről?

– Minden este hat órakor napi tájékoztatót tartunk a Kelta utcai iskolában. A dezinformációk csökkentése érdekében csak Demszky Gábor és én nyilatkozunk a sajtónak. Két általános észrevételem van még az esettel kapcsolatban. Magyarország és a főváros nincs felkészülve az ilyen helyzetekre, nincs katasztrófa-elhárítási programunk. A másik az, hogy őrültek mindenhol élnek, de nálunk alig van eszköz arra, hogy kiszűrjük a másokat veszélyeztető embereket. Nem biztos, hogy ez a helyes értelmezése a személyiségi jogoknak. Úgy tűnik, hogy nálunk mindenképpen el kell valamilyen őrültséget követniük ahhoz, hogy felfigyeljenek rájuk.

• Belföld