Skip to main content

Felhívás

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
a Magyar Köztársaság valamennyi pártjához és társadalmi szervezetéhez


Az utóbbi időben számos jel mutat arra, hogy elszabadulóban vannak a kisebbségellenes, barbár agresszív indulatok és cselekedetek. Az embertelenség jelei tűnnek fel a sírokon, házak falain, pogromokat hirdetnek meg. Napirenden vannak a különböző nemzetiségek közötti véres atrocitások. A társadalom egyes csoportjaiban nő a félelem.

Hazánk a demokratikus átalakulás küszöbén áll. Soha nagyobb szükség nem volt még, mint ma, hogy a nemzet az előttünk álló súlyos feladatok megoldásáért egységesen lépjen fel.

Nem engedhetjük meg, hogy a társadalom nemzetiségi, vallási, etnikai, kulturális különbözőségei miatt részeire essen szét! Vessünk véget a kisebbségellenes uszításnak, nyilvánítsuk ki közösen, hogy a jövő Magyarországa a humanizmus és demokrácia Európájához tartozik!

Ezen célok jegyében Egyesületünk 1990. május 28-án 17 és 19 óra között szimbolikus díszőrséget szervez a meggyalázott Raoul Wallenberg-emlékmű előtt.

Ezúton fordulunk a Magyar Köztársaság valamennyi társadalmi és politikai szervezetéhez, a köztársaság ideiglenes elnökéhez, az új Országgyűléshez, a hivatalba lépő új kormányhoz: csatlakozzanak kezdeményezésünkhöz, hogy közösen ország-világ előtt kinyilváníthassuk: Magyarország gátat vet a kisebbségek elleni gyűlöletkeltésnek, és elkötelezi magát egy békés, megkülönböztetésmentes, demokratikus ország felépítése mellett.

Budapest, 1990. május 16.

Raoul Wallenberg Egyesület
vezetősége















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon