Skip to main content

Delicatessen a la Fischer & Jeles

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Zene


A Budapesti Fesztiválzenekar Fischer Iván vezényletével, Derek Lee Ragin Harry van der Kamp (ének), Szatmári Zsolt (klarinét) közreműködésével Jeles András rendezésében különleges zenei sorozattal lepi meg a közönséget. Sosem vagy ritkán hallott, alig jegyzett cseh klasszikus szerzőket szólaltatnak meg. Köztük Georg, azaz Jiri Bendát (1722–1795), aki melodrámáival, a hangszerkísérettel mondott szöveg sajátos műfajával vált híressé. Mozart bámulója volt Benda melodrámáiban alkalmazott deklamáló stílusának, amely valószínűleg hatott is a mozarti recitativo stílusára.

Cseh klasszikusok I.
J. D. Zelenka: Hipochondria hét concertáló hangszerre; Jeremiás siralmai (nagy csütörtök); G-dúr concerto nyolc hangszerre; J. Benda: Ariadné Naxosban – melodráma
augusztus 18., csütörtök, 19., péntek, 19.45

Cseh klasszikusok II.
L. A. Kozeluh: g-moll szimfónia; F. Kramer: Esz-dúr klarinétverseny; J. Benda: Médeia – melodráma
augusztus 22., hétfő, 23., kedd, 24., szerda, 19.45

Mozart és Prága
L. A. Kozeluh, J. Myslivecek, J. B. Vanhal és Mozart művei
Közreműködik: Verebics Ibolya (ének), Fejérvári Zsolt (nagybőgő)
augusztus 21., vasárnap, 19.45

Pesti Vármegyeház Díszudvara (Bp. V., Városház utca 7.)

















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon