Skip to main content

Rábeszélő

Sajó László: Anti, avagy a Dunától a Gangeszig és vissza

Fejgép


Jöttem a Gangesz partjairól,
Hol álmodoztam déli verőn,
A szívem egy nagy harangvirág
S finom remegések: az erőm.




(Ady)

MŰSZAKI LEÍRÁS A CIGÁNYFÚRÓ HASZNÁLATÁHOZ


Tágas, légkondicionált szaküzletekben hiába keresi ezt a plebejusszerszámot, a Black and Decker, Stihl és japán technika-szemfényvesztés patrícius gőggel űzi vissza vándorok zsebébe, ha fúrnivalója lenne itt a cigány fúrónak, akkor is.

A műveltek, a szembetegségig okosok, az önmegvalósításra hergeltek ne keressék steril könyvtárak semmittevés





Csontos Erika: Palinta

Szentivánéji álom – Csányi János és társulatának előadása
Színház

 
„Manó: S nyerít, ugat, röfög, dörmög, lobog,
Ló, eb, kan, medve, tűz utánatok.”


„Dörmögjetek, röfögjetek, lobogjatok” – küldi fel színészeit az asztal tetejére, mint színpadra Som Anti, a színházcsinálásba savanyodott rendező. Addig instruálja a hősszerelmes Piramusnak kiszemelt Kurtha Miklóst, meg a Thisbét alakító, mimózalelkű Flótást, amíg a véletlenül odakeveredett tutyimutyi postás kapja meg az Oroszlán szerepét.


Németh Gábor: Vasárnap foci van

Fejgép


„320 táján ádáz teológiai szenvedély kerítette hatalmába Egyiptom, Szíria és Kis-Ázsia templomait. Tengerészek és utazók dalolták azokat a népszerű dalokat, amelyek kinyilvánították, hogy csak az Atya az igazi Isten, megfoghatatlan és egyedülálló, míg a Fiú se nem öröktől fogva létező, se nem teremtetlen, mivel életét és létét az Atyától kapta.

Dömötör Adrienne: Igazodni muszáj?

Kleist: Homburg hercege – Új Színház
Színház


Nem lehet kétséges, a rend államának hadseregében a feltétlen engedelmesség még a győztes csatánál is előbbre való. Homburg hercege – a brandenburgi választófejedelem és önmaga dicsőségére – sikeres rohamot vezet a svédek ellen. A fejedelem a porosz haditörvények értelmében mégis halálra ítéli nevelt fiát. A vád: parancsmegtagadás. A herceg ugyanis ahelyett, hogy várt volna a megbeszélt jelre, saját belátása szerint cselekedett. Végül elmarad a kivégzés, de a kemény nevelés és a fejedelmi szigor biztosíték rá, hogy a szertelen ifjú többé nem fog ellene szegülni a felsőbb akaratnak.

Maloschik Róbert: Snétberger Budapesten

Zene


Ha jól emlékszem, a 70-es évek végén ismertük meg egymást, akkoriban kerültél föl Pestre…

Salgótarjánból. Apám tanított gitározni, nyolcéves lehettem. Ő is gitározott, régebben meg hárfázott és trombitáit. Abból éltünk, hogy apámék minden este zenéltek valahol, ők úgy mondják, hogy örömködtek, amerikai standardeket játszottak meg improvizáltak. A legnagyobb örömöm az volt, ha együtt játszhattam velük.

Amerikai értelemben vett jam session.

Pontosan.






Kováts Albert: Átható pillantást vet


az elmúlt százötven év magyar művészetére a Holmi januári számában megjelent Kis magyar epilógus című írásában Perneczky Géza. A tanulmány voltaképpeni tárgya Fülep Lajos műve, a Magyar művészet (1916–1923), művészeti irodalmunk klasszikusnak számító és régóta minden kritika felett állónak tekintett tanulmánygyűjteménye, melyet a szerző mai szemmel mintegy „revízió alá vesz”. Fontosnak tartja azonban viszonyításul felvázolni, hogyan is látja ő maga művészetünket Munkácsytól a szocreálig.

Dömötör Adrienne: Cyrano de Miskolc

Rostand: Cyrano de Bergerac – Vígszínház
Színház


Hálás vitatéma, hogy jó darab-e a Cyrano. Olvasható hatásvadász jelenetekkel gazdagon megtűzdelt, édeskés, kissé bárgyú történetnek, amelyben a női főszereplő, Roxane komoly látás- és hallászavarokkal küszködhet, ha az erkélye alatti két szimultán széptevőt egynek véli, s nem ismeri fel az ékes szavú, lágy hangú szónokban jó barátját és rajongóját, Cyranót.

borz [Bori Erzsébet]: Mina Tannenbaum

Film


Mielőtt rámondanánk, női film, tegyük fel bátran a kérdést: mit értünk ezen? Amit nők készítenek, nőkről, nőknek – az egyetlen olyan kisebbségnek, amely valójában többségben van –, de ami egy szűk körön (a rokonokat és barátokat most nem számítjuk), az elkötelezett feministákén kívül garantáltan nem szól és nem érdekes senkinek. Ilyen értelemben a Mina Tannenbaum – bár nők készítették nőkről – nem női film.

bori: Villanás a víz felett

Film


Wim Wenders filmje súlyos határsértés. Tisztelt mestere, öreg barátja rákos, nagybeteg volt már akkor is, amikor 1977-ben Az amerikai barátban eljátszotta a képhamisító szerepét.

Závada Pál: A novella-plakát

Fejgép

 
Ha kézbe vesszük a Nappali ház 1994/4-es számát, különös meglepetésre bukkanunk. A karácsonyi küldemény egy fényképes-szöveges melléklet, de nem lehet füzetként nyitogatni, hanem szét kell terítem, mint egy abroszt. Nyolcrét hajtogatott plakáttal van tehát dolgunk, melynek mezőit a számozás sorrendjében ajánlatos követni, ám az ajándék a jobb alsó sarokban sem ér véget, hanem folytatódik a hátoldalon.

Aktuális lapszám

Beszélő: Búcsú a nyomtatott laptól
Beszélő

Kedves Olvasók!

Szomorú bejelentéssel tartozunk: a Beszélő 2012. decemberi nyomtatott száma lesz egyelőre az utolsó a sorban. Ezzel 31 éves korszak zárul le a lap történetében, talán nem véglegesen. Az elmúlt két év egyre növekvő bizonytalansága, a pénzhiány, a finanszírozás ellehetetlenülése, a csökkenő példányszám láttán úgy éreztük, felelőtlenség volna belevágni úgy a következő évbe, hogy még a mostaninál is kevésbé tudjuk garantálni a lap rendszeres megjelenését.

tovább →

E-kikötő

Az összetorlódott idő – Második nekirugaszkodás

1. Bevezetés1

Az 1990. évi választások működésbe hozták a harmadik köztársaság alkotmányos gépezetét. A 2010. évi választások szabad kezet adtak a gépezet szétveréséhez.

Hogyan kerülhetett sor a köztársaság lerombolására húsz évvel a létrehozása után? Önként kínálkozik, s a baloldalon sokakat vonz egy egyszerű válasz. Ami 2010 májusa után történt, csupán betetőzte a jobboldal két évtizedes törekvéseit. Amikor kormányon volt, a jobboldal mindig az ellenzék marginalizálására, amikor ellenzékbe szorult, mindig a kormány megbénítására törekedett. Önmagát mindig is az ország természetes vezetőjének, a baloldalt mindig is hatalombitorlók gyülekezetének tekintette; az 1989-es alkotmánnyal soha nem azonosult.

tovább →

Blogok

Kozák Gyula: Beszervezései kísérleteim története (2) – Idézés bűnügyben

Egyetemista koromban, a hatvanas évek első felében otthon laktam. Anyámmal az volt a megállapodásom, hogy a címemre érkező hivatalos leveleket kibontja, a magánleveleket beteszi a szobámba, az íróasztalomra. Ne feledjük, akkor még nem volt internet, a telefon is ritka volt, a kommunikáció személyesen vagy levélben zajlott.

tovább →