Skip to main content

Rábeszélő

Maloschik Róbert: John McLaughlin a Balatonon

Zene


Július 15-én, pénteken este mini jazzfesztivált rendeznek Siófokon, a „magyar tenger partján”. A tehetséges fiatalokat Oláh Kálmán Sextetje képviseli, míg a veteránokat Kőszegi Imre és Pege Aladár. A legnagyobb név John McLaughlin lesz, aki az ötvenes–hatvanas évek hagyományait felelevenítő orgonatriójával szerepel. Gondolom, az 52 éves angol gitárvirtuózt nem kell külön bemutatnom, hisz az elmúlt negyedszázad egyik markáns egyénisége.

[Bori Erzsébet]: Az amerikai barát

Film


Wim Wenders mindig jó érzékkel választott ki és vitt filmre irodalmat. A legszerencsésebb találkozások Peter Handkéval estek, kezdve az első önálló játékfilmen. (A kapus félelme a tizenegyesnél), folytatva egy közös Goethe-adaptáción (Hiás mozdulat), s végezve – idáig – a Berlin felett az éggel.

Szarka: Művészkönyvek Székesfehérvárott

Kiállítás


A székesfehérvári Szent István Király Múzeumot két kiállításért is érdemes fölkeresni. A Második Nemzetközi Művészkönyv Kiállításra közel százötven művész hozta el négyszáz munkáját, Robbin Ami Silverberg ugyancsak papír- és könyvmunkákat mutat be tárlatán. Óriási anyag ez együtt, a kézművesség, a grafika, a festészet, a szépírás és még sok művészeti ág kézfogója.

Kováts Albert: A Kassák Múzeum nyári attrakciója Walter Dexel német művész (1890–1974) kiállítása

Kiállítás


A Magyarországon jóformán teljesen ismeretlen festőt és grafikust, Kassákhoz hasonlóan, a húszas évek elejétől a konstruktivizmus formavilága ragadta magával. Expresszionista korszakán már az első világháború előtt túljutott. Kezdetben fametszetein és festményein még felismerhető mindaz, amiért a kor gyermeke – így ő is – rajongott, vagyis a modern technika és építészet vívmányai: gyárak, repülőgépek, fúrótornyok és felhőkarcolók, de aztán 1918 és ’23 között ezek fokozatosan átalakulnak képépítő elemekké, s derékszögű rendbe sorakoznak.

Kováts Albert: Farkas István

Kiállítás


A jelek szerint 50-60 év kell ahhoz, hogy kellő távlatból ítélhessünk a művészet kérdéseiben. Művészettörténészekre vár annak a föltárása, hogyan volt lehetséges évtizedekre – és akkor úgy látszott, egyszer s mindenkorra – a köztudatba sulykolni, hogy a két világháború közötti művészetünk gerince, „fővonala” a Gresham-kör – Bernáth, Szőnyi, Berény – festészete volt, s minden egyéb művészeti jelenség ahhoz viszonyítva értékelendő. Ami pedig nem illeszthető e vonzáskörbe, az elhanyagolható extremitás, perifériális törekvés.

Maloschik Róbert: Láthatatlan tömegsírok – Holocaustemlékezés

Zene


Július 2-án, szombaton 19.30-kor a Kossuth Klubban (VIII., Múzeum u. 7.) zenei életünk eddig szinte agyonhallgatott nemzetközi hírű képviselője, Kathy Horváth Lajos Menuhin-díjas hegedűművész tartja meg szerzői estjét. A 42 éves budapesti muzsikus pártállami léptékkel is furcsa pályát járt be. 20 évesen (1973) már a hazai jazz-élet szenzációja, Szakcsi Lakatos Béla jazz-rock zenekarának, a Rákfogónak virtuóz hegedűseként. Két évvel később az avantgárd jazz hazai atyamestere, Szabados György együttesének egyik vezérhangja volt.

K. ZS. [Kárpáti Zsuzsa]: Nemzetközi Bartók Fesztivál

Vidám zenés nyarunk lesz? 3.
Zene


Tizedszer rendezik meg a Nemzetközi Bartók Fesztivált Szombathelyen. Ma már nemcsak Bartókot játszanak, de kezdetben az ő művészetének stílus- és előadásbeli problémái adták a fesztivál oktatókurzusainak és koncertjeinek fő vázát. Július 4. és 15. között ismét a kortárs zenével és annak előadásmódjával foglalkozó kurzusokat tartanak a „szakértelmiségiek” (ahogy F. Gy. mondja) magyar és külföldi zenészek részére, s ezzel párhuzamosan, illetve a kurzusok végén a nagyközönség hangversenyeken ismerkedhet meg a művekkel és előadói felfogásokkal.

[A szerzőről és a kiadóról]


A Graffiti Kiadó valószínűleg az ország legfiatalabb kiadója: alig egy hónapja rendelkezik kiadói joggal, s ez a könyv az első megjelentetett kiadványa.

A kiadó a Graffiti Sajtó- és Reklámügynökség része, ezt a vállalkozást pedig az egykori Tér-Kép című független hetilap megszűnése után alapították a lap munkanélkülivé vált munkatársai.


–Vas [Havas Fanny]: Sárm Aznavúr

Könyv


Még mielőtt továbblapozna vagy legyintene, kedves olvasó, gyorsan leszögezem, ez a könyv nem olyan, nem az, amire gondolnak, és amire én is gondoltam. Nem rózsaszín cukormázzal bevont egyébként is túlédesített siker- vagy jobb esetben pályatörténet. Nem. Igaz, azt sem tudom megmondani, hogy pontosan mi – már a műfaját tekintve. Mert magát ugyan interjúregénynek aposztrofálja, de annál jóval több: kor- és életmódszociográfia, lélektani megközelítésű dokumentumregény.

Kováts Albert: Varga Géza Ferenc, eveArt Galéria

Kiállítás


Varga Géza Ferenc munkáival legutóbb a Vigadó Galériában találkozhattunk Budapesten, az immár legendás Fáskör kiállításán. Az elnevezés találó. A fásköriek szobrászok, akik elsősorban fával dolgoznak. De nem azon a szokott módon, hogy a fát egyszerűen nyersanyagnak tekintenék. Hanem mint akik ezt a növényt különös becsben tartják, megformálásakor az egyéniségét respektálják, a mű karakterét a kiválasztott fáéhoz szabják.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon