Rábeszélő

Maloschik Róbert: John McLaughlin a Balatonon

Zene


Július 15-én, pénteken este mini jazzfesztivált rendeznek Siófokon, a „magyar tenger partján”. A tehetséges fiatalokat Oláh Kálmán Sextetje képviseli, míg a veteránokat Kőszegi Imre és Pege Aladár. A legnagyobb név John McLaughlin lesz, aki az ötvenes–hatvanas évek hagyományait felelevenítő orgonatriójával szerepel. Gondolom, az 52 éves angol gitárvirtuózt nem kell külön bemutatnom, hisz az elmúlt negyedszázad egyik markáns egyénisége.

[Bori Erzsébet]: Az amerikai barát

Film


Wim Wenders mindig jó érzékkel választott ki és vitt filmre irodalmat. A legszerencsésebb találkozások Peter Handkéval estek, kezdve az első önálló játékfilmen. (A kapus félelme a tizenegyesnél), folytatva egy közös Goethe-adaptáción (Hiás mozdulat), s végezve – idáig – a Berlin felett az éggel.

Szarka: Művészkönyvek Székesfehérvárott

Kiállítás


A székesfehérvári Szent István Király Múzeumot két kiállításért is érdemes fölkeresni. A Második Nemzetközi Művészkönyv Kiállításra közel százötven művész hozta el négyszáz munkáját, Robbin Ami Silverberg ugyancsak papír- és könyvmunkákat mutat be tárlatán. Óriási anyag ez együtt, a kézművesség, a grafika, a festészet, a szépírás és még sok művészeti ág kézfogója.

Kováts Albert: A Kassák Múzeum nyári attrakciója Walter Dexel német művész (1890–1974) kiállítása

Kiállítás


A Magyarországon jóformán teljesen ismeretlen festőt és grafikust, Kassákhoz hasonlóan, a húszas évek elejétől a konstruktivizmus formavilága ragadta magával. Expresszionista korszakán már az első világháború előtt túljutott. Kezdetben fametszetein és festményein még felismerhető mindaz, amiért a kor gyermeke – így ő is – rajongott, vagyis a modern technika és építészet vívmányai: gyárak, repülőgépek, fúrótornyok és felhőkarcolók, de aztán 1918 és ’23 között ezek fokozatosan átalakulnak képépítő elemekké, s derékszögű rendbe sorakoznak.

Kováts Albert: Farkas István

Kiállítás


A jelek szerint 50-60 év kell ahhoz, hogy kellő távlatból ítélhessünk a művészet kérdéseiben. Művészettörténészekre vár annak a föltárása, hogyan volt lehetséges évtizedekre – és akkor úgy látszott, egyszer s mindenkorra – a köztudatba sulykolni, hogy a két világháború közötti művészetünk gerince, „fővonala” a Gresham-kör – Bernáth, Szőnyi, Berény – festészete volt, s minden egyéb művészeti jelenség ahhoz viszonyítva értékelendő. Ami pedig nem illeszthető e vonzáskörbe, az elhanyagolható extremitás, perifériális törekvés.

Maloschik Róbert: Láthatatlan tömegsírok – Holocaustemlékezés

Zene


Július 2-án, szombaton 19.30-kor a Kossuth Klubban (VIII., Múzeum u. 7.) zenei életünk eddig szinte agyonhallgatott nemzetközi hírű képviselője, Kathy Horváth Lajos Menuhin-díjas hegedűművész tartja meg szerzői estjét. A 42 éves budapesti muzsikus pártállami léptékkel is furcsa pályát járt be. 20 évesen (1973) már a hazai jazz-élet szenzációja, Szakcsi Lakatos Béla jazz-rock zenekarának, a Rákfogónak virtuóz hegedűseként. Két évvel később az avantgárd jazz hazai atyamestere, Szabados György együttesének egyik vezérhangja volt.

K. ZS. [Kárpáti Zsuzsa]: Nemzetközi Bartók Fesztivál

Vidám zenés nyarunk lesz? 3.
Zene


Tizedszer rendezik meg a Nemzetközi Bartók Fesztivált Szombathelyen. Ma már nemcsak Bartókot játszanak, de kezdetben az ő művészetének stílus- és előadásbeli problémái adták a fesztivál oktatókurzusainak és koncertjeinek fő vázát. Július 4. és 15. között ismét a kortárs zenével és annak előadásmódjával foglalkozó kurzusokat tartanak a „szakértelmiségiek” (ahogy F. Gy. mondja) magyar és külföldi zenészek részére, s ezzel párhuzamosan, illetve a kurzusok végén a nagyközönség hangversenyeken ismerkedhet meg a művekkel és előadói felfogásokkal.

[A szerzőről és a kiadóról]


A Graffiti Kiadó valószínűleg az ország legfiatalabb kiadója: alig egy hónapja rendelkezik kiadói joggal, s ez a könyv az első megjelentetett kiadványa.

A kiadó a Graffiti Sajtó- és Reklámügynökség része, ezt a vállalkozást pedig az egykori Tér-Kép című független hetilap megszűnése után alapították a lap munkanélkülivé vált munkatársai.


–Vas [Havas Fanny]: Sárm Aznavúr

Könyv


Még mielőtt továbblapozna vagy legyintene, kedves olvasó, gyorsan leszögezem, ez a könyv nem olyan, nem az, amire gondolnak, és amire én is gondoltam. Nem rózsaszín cukormázzal bevont egyébként is túlédesített siker- vagy jobb esetben pályatörténet. Nem. Igaz, azt sem tudom megmondani, hogy pontosan mi – már a műfaját tekintve. Mert magát ugyan interjúregénynek aposztrofálja, de annál jóval több: kor- és életmódszociográfia, lélektani megközelítésű dokumentumregény.

Kováts Albert: Varga Géza Ferenc, eveArt Galéria

Kiállítás


Varga Géza Ferenc munkáival legutóbb a Vigadó Galériában találkozhattunk Budapesten, az immár legendás Fáskör kiállításán. Az elnevezés találó. A fásköriek szobrászok, akik elsősorban fával dolgoznak. De nem azon a szokott módon, hogy a fát egyszerűen nyersanyagnak tekintenék. Hanem mint akik ezt a növényt különös becsben tartják, megformálásakor az egyéniségét respektálják, a mű karakterét a kiválasztott fáéhoz szabják.