Skip to main content

Láthatatlan tömegsírok – Holocaustemlékezés

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Zene


Július 2-án, szombaton 19.30-kor a Kossuth Klubban (VIII., Múzeum u. 7.) zenei életünk eddig szinte agyonhallgatott nemzetközi hírű képviselője, Kathy Horváth Lajos Menuhin-díjas hegedűművész tartja meg szerzői estjét. A 42 éves budapesti muzsikus pártállami léptékkel is furcsa pályát járt be. 20 évesen (1973) már a hazai jazz-élet szenzációja, Szakcsi Lakatos Béla jazz-rock zenekarának, a Rákfogónak virtuóz hegedűseként. Két évvel később az avantgárd jazz hazai atyamestere, Szabados György együttesének egyik vezérhangja volt. A 70-es évek második felében az idén elhunyt zongoraművész, Cziffra György alapítványának ösztöndíjával jutott ki Franciaországba. A 80-as évek elején Párizsban Menuhin-versenyt nyert, s azóta a mester egyetlen magyar tanársegéde. A 80-as évek végén, a közelgő változásokban bízva hazaköltözött, de az idei az első év, mikor tehetségéhez méltó elismerésben részesül. Az év elején Jancsó Miklós és Böjte József kárpátaljai zsidó temetőkben forgatott dokumentumfilmjéhez (Kövek üzenete) komponált zenét. Még annak hatása alatt írta áprilisban Sequoiabeszéd című opuszát, s akkor határozta el, hogy holocaustest keretében mutatja be először a hazai közönségnek az utóbbi másfél évtizedben e témakörben szerzett (bibliai ihletésű, illetve a zsidóság szenvedéseit megörökítő) saját kortárs zenei műveit. Ebből az első tétel az 1980-ban íródott Auschwitzi ima, amely édesanyja koncentrációs táborbeli megaláztatásainak állít emléket. 1985-ben Párizsban került kottapapírra a Zsinagóga szonáta, míg 1987-ben a Messiás.

A Kossuth klubbeli holocaustesten közreműködik a cigányköltő, Kovács József Hontalan is.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon