Skip to main content

Sztárparádé

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Zene


Sztárparádé – egy szóval így jellemezhetném a Sony gondozásában most megjelent CD-t. A hazai jazzgitározás nagy öregje, a 45 éves Babos Gyula élete „8th Wonder”-ének tartja, hogy ez a lemez létrejöhetett. New Yorkban élő barátja, Sham, alias George Jinda, még aliasabb Jinda György (Special EFX) olyan neveket hozott neki erre a kb. öt éve a Magyar Rádió 8. stúdiójában megrendezett „session”-re, mint a Weather Reportból, majd a Steps Aheadból jól ismert basszusgitáros Victor Bailey, valamint a jazzvilág első számú dobosnője, Terri Lyne Carrington. Ehhez jött még Budapestről Szakcsi, a „jazz piano N° 1”, az egyetlen hazai, kinek szerződése van egy jelentős nyugati kiadóval, az amerikai GRP-val.

A CD nyolc témája közül hét Babos szerzeménye. A nyitó The Way In the Way Out például egy kötetlen „stúdió jam”, ahol Terri Lyne hihetetlenül dinamikus, férfias dobolása a „driving force”. A Blue Victory melankolikus dallamát a szerző Baileynek ajánlja a CD fülszövegében. Az egyetlen kakukktojás Szakcsi Manhattan, N. Y.-ja, melyben a szerző invenciózus zongoraszólója az attrakció. A Sweet Madison „Special efx-es” bevezetője után Babos meditatív gitárszólója, majd ismét Szakcsi (Bela, the greatest!) következik. A Soft Rainből csendesen permetező szabó gáboros és chieli minuccis hatásokat vélek kihallani. A Long Rideot szerintem Pat Metheny ihlette, a Scham-pooh pedig címéből következően is Jindának szól. A 8th Wonder jellegzetesen Babos-darab. Igaza van a szerzőnek, ez tényleg élete lemeze. Én például még soha életemben nem hallottam ilyen jól játszani, pedig a Rákfogó óta (1973–74) ismerem minden rezdülését.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon