Skip to main content

Beszélő hetilap, 44. szám, Évfolyam 6, Szám 45

(Nádori Péter) - Kőszeg Ferenc: [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]

Seres László: …az izgatásról

solt: Veszettek

Solt Ottilia: Álomgyár

Gyulai György: „Zöld ÁVO” a Kossuth téren?

t. [Solt Ottilia]: Kis hír – kis kommentár

Révész Sándor: Rés a vajban

[Zolnay János]: Hol van az a régi iskola…

[Zolnay János]: Hol van az a bál…

Z. J. [Zolnay János]: A szerény sziget

zzs [Zádori Zsolt]: Pilisvörösvár: svábok, romák, grafológusok

Sz. Nagy Richard: A kisebbségek Európája

Iványi Gábor: Az igazgató úr

N. L. [Neményi László] - SZ. N. R. [Sz. Nagy Richard] - Y. L. [Yehuda Lahav]: Izraeli piros–hupikék egyveleg / Olyan párt, mint a többi? / Baszk választások és változások

Vitalij Moszkalenko: Drága, mint Lenin!

K. I. [Kiss Ilona]: Miből lesz a képviselő?

Gorka Sebestyén - Tálas Péter: Beléptünk a NATO-ba

Jelentés a brüsszeli NATO-központból

Zolnay János: „Az elmúlt éveket fejlesztésellenes hangulat jellemezte”

Interjú Baráth Etelével, az MSZP főpolgármester-jelöltjével

dr. Török Ernő: Szemétmaffia

Kincses Károly: Az utolsó átváltozás

Kunt Ernő halálára

: Súlyosbító körülmény: értelmes

Pete Péter: Közgazdaságtanunk különbözőségeiről

Kiss Ilona: „A dolgok körülöttem – »üres poharak«…”

Jevgenyij Boriszovics Reinnel beszélget Kiss Ilona

Jevgenyij Boriszovics Rein: A 0.40-es HÉV

Frida Vigdorova: Joszif Brodszkij perének első tárgyalása

Bán Zoltán András: A legnagyobb szocialista realista

Bikácsy Gergely: Bérlet más világokba

M. G. P. [Molnár Gál Péter]: Töltőtoll-teátrum

G. E.: Bodor Ferenc (1941–1994)

Maloschik Róbert: Sztárparádé

[Kisbali László]: A kolera elérte Moszkvát

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon