Skip to main content

Rábeszélő


Jöttem a Gangesz partjairól,
Hol álmodoztam déli verőn,
A szívem egy nagy harangvirág
S finom remegések: az erőm.




(Ady)

MŰSZAKI LEÍRÁS A CIGÁNYFÚRÓ HASZNÁLATÁHOZ


Tágas, légkondicionált szaküzletekben hiába keresi ezt a plebejusszerszámot, a Black and Decker, Stihl és japán technika-szemfényvesztés patrícius gőggel űzi vissza vándorok zsebébe, ha fúrnivalója lenne itt a cigány fúrónak, akkor is.

A műveltek, a szembetegségig okosok, az önmegvalósításra hergeltek ne keressék steril könyvtárak semmittevés





Szentivánéji álom – Csányi János és társulatának előadása

 
„Manó: S nyerít, ugat, röfög, dörmög, lobog,
Ló, eb, kan, medve, tűz utánatok.”


„Dörmögjetek, röfögjetek, lobogjatok” – küldi fel színészeit az asztal tetejére, mint színpadra Som Anti, a színházcsinálásba savanyodott rendező. Addig instruálja a hősszerelmes Piramusnak kiszemelt Kurtha Miklóst, meg a Thisbét alakító, mimózalelkű Flótást, amíg a véletlenül odakeveredett tutyimutyi postás kapja meg az Oroszlán szerepét.



„320 táján ádáz teológiai szenvedély kerítette hatalmába Egyiptom, Szíria és Kis-Ázsia templomait. Tengerészek és utazók dalolták azokat a népszerű dalokat, amelyek kinyilvánították, hogy csak az Atya az igazi Isten, megfoghatatlan és egyedülálló, míg a Fiú se nem öröktől fogva létező, se nem teremtetlen, mivel életét és létét az Atyától kapta.

Kleist: Homburg hercege – Új Színház


Nem lehet kétséges, a rend államának hadseregében a feltétlen engedelmesség még a győztes csatánál is előbbre való. Homburg hercege – a brandenburgi választófejedelem és önmaga dicsőségére – sikeres rohamot vezet a svédek ellen. A fejedelem a porosz haditörvények értelmében mégis halálra ítéli nevelt fiát. A vád: parancsmegtagadás. A herceg ugyanis ahelyett, hogy várt volna a megbeszélt jelre, saját belátása szerint cselekedett. Végül elmarad a kivégzés, de a kemény nevelés és a fejedelmi szigor biztosíték rá, hogy a szertelen ifjú többé nem fog ellene szegülni a felsőbb akaratnak.


Ha jól emlékszem, a 70-es évek végén ismertük meg egymást, akkoriban kerültél föl Pestre…

Salgótarjánból. Apám tanított gitározni, nyolcéves lehettem. Ő is gitározott, régebben meg hárfázott és trombitáit. Abból éltünk, hogy apámék minden este zenéltek valahol, ők úgy mondják, hogy örömködtek, amerikai standardeket játszottak meg improvizáltak. A legnagyobb örömöm az volt, ha együtt játszhattam velük.

Amerikai értelemben vett jam session.

Pontosan.







az elmúlt százötven év magyar művészetére a Holmi januári számában megjelent Kis magyar epilógus című írásában Perneczky Géza. A tanulmány voltaképpeni tárgya Fülep Lajos műve, a Magyar művészet (1916–1923), művészeti irodalmunk klasszikusnak számító és régóta minden kritika felett állónak tekintett tanulmánygyűjteménye, melyet a szerző mai szemmel mintegy „revízió alá vesz”. Fontosnak tartja azonban viszonyításul felvázolni, hogyan is látja ő maga művészetünket Munkácsytól a szocreálig.

Rostand: Cyrano de Bergerac – Vígszínház


Hálás vitatéma, hogy jó darab-e a Cyrano. Olvasható hatásvadász jelenetekkel gazdagon megtűzdelt, édeskés, kissé bárgyú történetnek, amelyben a női főszereplő, Roxane komoly látás- és hallászavarokkal küszködhet, ha az erkélye alatti két szimultán széptevőt egynek véli, s nem ismeri fel az ékes szavú, lágy hangú szónokban jó barátját és rajongóját, Cyranót.


Mielőtt rámondanánk, női film, tegyük fel bátran a kérdést: mit értünk ezen? Amit nők készítenek, nőkről, nőknek – az egyetlen olyan kisebbségnek, amely valójában többségben van –, de ami egy szűk körön (a rokonokat és barátokat most nem számítjuk), az elkötelezett feministákén kívül garantáltan nem szól és nem érdekes senkinek. Ilyen értelemben a Mina Tannenbaum – bár nők készítették nőkről – nem női film.


Wim Wenders filmje súlyos határsértés. Tisztelt mestere, öreg barátja rákos, nagybeteg volt már akkor is, amikor 1977-ben Az amerikai barátban eljátszotta a képhamisító szerepét.

 
Ha kézbe vesszük a Nappali ház 1994/4-es számát, különös meglepetésre bukkanunk. A karácsonyi küldemény egy fényképes-szöveges melléklet, de nem lehet füzetként nyitogatni, hanem szét kell terítem, mint egy abroszt. Nyolcrét hajtogatott plakáttal van tehát dolgunk, melynek mezőit a számozás sorrendjében ajánlatos követni, ám az ajándék a jobb alsó sarokban sem ér véget, hanem folytatódik a hátoldalon.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon