Skip to main content

Gitármánia

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Zene


Lehet, hogy a mostani cikkemmel ismét magamra haragítok néhány muzsikust, mint néhány éve, mikor úgy kezdtem írásomat: „Az egyik legjobb hazai gitáros Gadó Gábor – a másik Snétberger Ferenc –, a többiek fényévekkel utánuk következnek.” Nos, az eltelt két és fél évben megjártam a hadak útját, s tavaly nyáron például Gadó invitálásomra fellépett „Kamarajazzkoncertek a CD-bárban” című rendezvénysorozatomon. Ott hallottam tőle többek között először 3 tételes szvitjét, a Suite about Remembered Moments-et. Nos, azok a percek a kis helyre bezsúfolódott tömeg – mintegy 30 ember! – számára emlékezetesek maradtak. Ezért örültem, mikor hírét vettem, hogy Gadó „önerősen”, tehát nem egy mamutkiadó támogatásával, megjelentetett egy kazettát. Ezen a bőgős Glaser mellett szerepel a dobos Kovács Zsolt is. Gadó kompozíciói felemelőek. Érezni, a szerző éteri magasságokból hozza le nekünk ezt a zenét (Greeting from an Angel+The Man and the Shining), s ha habitusunk engedi, hallgatása közben magunk is vele szárnyalhatunk. Míg a többiek George Bensont, Pat Methenyt, John Scofieldot szinte irritálóan szolgai módon másolva lépnek pódiumra, addig Gadónál el tudom fogadni a csak kolorizációként használt Methenys frazírokat, hisz annyira átsüt a zenén egyénisége.

Gondolom, az előbbiekből már kitalálták, jó szívvel ajánlom önöknek Gadó Gábor Suite about Remembered Moments című kazettáját, ha egyáltalán lehet még kapni. Ha nem, akkor se búslakodjanak, hanem ugorjának le a Mede Innbe, ahol a Gadó Trió élőben adja elő a „főnök” műveit szeptember 27-én, kedden, 20 órakor.

(A CD-lemez csak a koncerteken kapható.)






Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon