Skip to main content

Három új hazai kazetta

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Zene


Az első a TŰZFAL – MAGYAR IRODALMI hallgatókönyv, Szkárosi Endre és az avantgárd képzőművész, Bernáth(y) Sándor közös munkája. „A »Konnektor«-ral… MAGYAR IRODALMI HALLGATÓKÖNYV-ünkben a magyar költészet számunkra kiemelkedően fontos darabjainak akartunk hangot adni… hogy felkavaró valóságukat ne a kötelező tisztelet pora temesse mind mélyebbre, hanem az eredeti érvényt és hatást újrateremtő mozdulat tárja azt elénk, a mi életünknek is fájdalmas részeként. A NEMZETI DAL-t mint a maga idejének radikális, lázadó punknótáját. A WALESI BÁRDOK-at mint a terror és a lelkiismeret drámáját… És így tovább. Hogy akiket ezek a művek akkor felbőszítettek, bőszüljenek csak fel nyugodtan most is” – írja Szkárosi az 1985 és 1991 között ként újrateremtett művekről.

A második a Jazzfőiskolán 1993-ban diplomázott szaxofonos, Zsemlye Sándor – a tavalyi Ki mit tud? jazzkategóriájának nyertese – első kiadványa, a ZSÖMI-MUNDO, melyen szinte minden populáris stílus megtalálható a hiphoptól a rhythm & blueson és a soulon át a pop-jazzig. Az ún. tiszta jazz két témával képviselteti magát, s három szaxofontrió is hallható. A névsort olvasva örömmel tapasztaltam, hogy a főiskola nemrég végzett, illetve jelenlegi növendékei is bizonyítási lehetőséget kaptak.

A harmadik, a TÜKÖRORSZÁG 1., szintén fiatalokból álló csoport első munkája. Muzsikájuk alapja az improvizáció. A középkori mondavilág ihlette zene érdekesen, teljesen egyedi hangzást létrehozva elegyedik a modern korból átvett elemekkel. Barcza Gergely a kvintett legfiatalabb tagja (21 éves), ha fülem nem csal, ő a legtehetségesebb közöttük.






Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon