Skip to main content

Jazzhalhatatlanok – Billie, Roy és Dizzy

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Zene


Az idén ötvenéves New York-i Verve kiadó a jubileum alkalmából egymás után jelenteti meg jazzóriások felvételeit CD-n. A jazzben kevéssé járatosak is tudják, hogy Billie Holiday volt a műfaj történetének egyik legnevesebb énekesnője. A negyvenes évek közepén  az akkor még pályakezdő koncertszervező és lemezkiadó-tulajdonos  Norman Granz megnyerte Jazz at the Philharmonic hangversenysorozatához a pályafutása csúcsán lévő harmincéves csalogányt. A hétrészesre tervezett Billie Holiday Verve Story most megjelent első darabja túlnyomó részben 19454647-es koncertfelvételeket tartalmaz olyan muzsikusok közreműködésével, mint a trombitás Buck Clayton vagy a szaxofonos Coleman Hawkins és Lester Young. S bár némelyik felvétel recsegős, 78-as fordulatú lemezekről vagy fiókok mélyéről előhalászott magnószalagokról került CD-re, az ínyenceknek melegen ajánlom, hisz ez itt 66 perc jazztörténelem!

Másik ajánlatom, a Roy and Diz körülbelül tíz évvel később (1954. október 29-én) született. A két egykori rivális, a „sztratoszferikus” Eldridge és a „be-bop király” Gillespie e felvétel kapcsán szívta el a békepipát, s életük végéig jó barátokká váltak. Norman Granz nagysága ebben is megmutatkozott. No meg abban, hogy a két trombitás mögé kitűnő zenekart ültetett: Oscar Peterson  zongora, Herb Ellis gitár, Ray Brown  bőgő, Louis Ballson  dob. Ez a ma már jazztörténeti legendává nemesült 75 perces szárnyalás szintén először hallható CD-n. Minden jobb lemezboltban kapható.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon