Skip to main content

Beszélő hetilap, 24. szám, Évfolyam 6, Szám 25

Jevgenyij Popov:

Kőszeg Ferenc: A kormány jön, a szerkesztő megy

Eörsi János: Garancia jótállás nélkül

Kőszeg Ferenc: „Ennek a nemzedéknek ez az utolsó dobása”

Beszélgetés Farkasházy Tivadarral

(zolnay) - Mink András: „Azonnali és gyors javulást nem várnak a választók” / Miénk itt a tér!

–lt [Solt Ottilia]: Szól a kakas már

: Apák napja

Kende Péter: …Antall József örökségéről

H. L. [Holka László] - Holka László - [Neményi László]: Homályos Tony, a reménysugár / Az ENSZ „viráglelkű pacifistái” / Újkeletű fegyvergyártó barátság

Harmat Pál: A búrkolbász akkor is búrkolbász marad

Csányi Kinga: Mikiegerek parlamentje?

Bódis Gábor: Kisebbségi elégia

Havas Fanny: „A Katalizátor egy kis pont”

Eörsi László: Feltáratlan tények

A Kahler-bizottság második jelentése, Antológia Kiadó, Lakitelek, 1994

Szakolczai Attila: Az 1956-os magyar forradalmat követő politikai megtorlás áldozatainak hiteles névsora

László György: Néhány gondolat a rádióról

Kiss Ilona: A fantom fantomja

Dmitrij Alekszandrovics Prigovval beszélget Kiss Ilona

: [Vers]

Bán Zoltán András: Három regény keres egy szerzőt

Szilágyi Andor: V, mint vége…

Bikácsy Gergely: A gall átok

Tar Sándor: A mi utcánk

9. A kicsi lány

A+J [Ambrus Judit]: Az érzékiség lakomája

E. M. Forster: Maurice Európa, 1994, 279 o., 280 Ft

CS. E. [Csontos Erika]: Holdtölte

Színházavató Rákosszentmihályon

Sebők Zoltán: Ván-dor-lás…

: Enrique Bostelmann

(borz) [Bori Erzsébet]: Néha a csajok is úgy vannak vele…

Maloschik Róbert: Jazzhalhatatlanok – Billie, Roy és Dizzy

[Kárpáti Zsuzsa]: Vidám zenés nyarunk lesz?

[Kisbali László]: Házasságközvetítőknek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon