Skip to main content

Apák napja

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Az apák előtt 1908-ban tisztelegtek először Washingtonban. Ma már a világ több mint 80 országában minden év júniusának harmadik vasárnapján a gyermekek az apák napján köszöntik az édesapjukat. Ezen a napon a családi együvétartozás érzése is kifejeződik. A családé, amelyben egyenrangú fél az anya, az apa és a gyermek. Ez az ünnep segíthet abban is, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon az apák és gyermekeik közötti bensőséges kapcsolat, és tudatosodjon az apákban kötelességük mértéke.

Mi, a Miskolci Polgári Kör szervezői szeretnénk, ha ez a nemes hagyomány Magyarországon is elterjedne, és ezért kérünk mindenkit, hogy 1994. június 19-én éljenek ezzel a lehetőséggel, köszöntsék az édesapjukat. Külön kérjük az egyházak képviselőit, hogy aznapi beszédeikben – ha csak egy fél mondattal is, de – utaljanak az apák szerepvállalására, annak fontosságára. Kérjük továbbá a polgármestereket, hogy ajánlják a településükön élők figyelmébe ezt az ünnepet. Kérjük a vállalkozók, üzletek, áruházak segítségét is, hogy megfizethető árú ajándéktárgyak árusításával támogassák az apák napja magyarországi meghonosodását.

Bujdos Attila

Furmann Imre

Loss Sándor
Miskolci Polgári Kör







Megjelent: Beszélő hetilap, 24. szám, Évfolyam 6, Szám 25


Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon