Skip to main content

Disztingvált hírszabás

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


I.

Március 28-án este, hosszú idő után, ismét Pálfy G. István kívánt jó estét A HÉT nézőinek: „Jó estét kívánok! A térség folyamatos és megújuló válságai közepette viszonylag nyugodt hetet tudhat maga mögött Magyarország. A főbb hazai és nemzetközi eseményekre Antall István tekint vissza.”

Fent nevezett kollégánk hat külföldi és két hazai eseményt ítélt említésre méltónak.

Nem ítélte ilyennek a külföldi események sorában a szerbiai miniszterbotrányt, a román prefektusok kinevezését Kovászna és Hargita megyében, az RMDSZ nagyváradi tanácskozását és a Tőkés püspök elleni kampány újabb fejleményeit. A hét hazai eseményei közül nem esett szó a villamosipari dolgozók megmozdulásáról, a paksiak sztrájkfenyegetéséről; a Kontrax megrendüléséről; az Alkotmánybíróság elnökének újjáválasztásáról; a Szabad Művelődési Alapítvány körül kibontakozott heves vitáról; a Nemzeti Kulturális Alapítvány létrehozásáról; a televízió új vezetőinek kinevezéséről; a forint leértékeléséről; az MDF etikai bizottságának döntéséről és elvi állásfoglalásáról a Csurkát és a liberális csoportot érintő kizárási javaslatokkal kapcsolatban; a hét bűnügyi szenzációjáról: a Látóhegyen talált levágott fejekről. Arra a hírre, hogy négy elbocsátott rendőrtiszt közösen, közjegyző előtt tett vallomásban igen súlyos törvénysértésekkel vádolja a belügyminisztert és a rendőrség vezetőit, a következő föltűnően pártatlan megfogalmazásban utalt A HÉT: „A hét végére menetrendszerűen megérkezett az újabb kisgazda-szenzáció is. A Torgyán József fémjelezte Kisgazdapárt nem is annyira a miniszterelnök-jelöltségre történt esküvéssel, inkább a Belügyminisztériumot ért kemény vádakkal és a kormányzatot bíráló megjegyzéseivel, azok hangnemével keltett vagy nem is keltett feltűnést.”

Azon a héten, amikor e fenti említésre méltó és nem méltó események megtörténtek, a következő témákkal foglalkozott részletesebben A HÉT:

– az oroszországi helyzet (7 perc);
– a horvát külügyminiszter a horvát–szerb ellentétek kulturális hátteréről (4 perc);
–  Nemeskürty István az ország általános helyzetéről (6 és fél perc);
– Landeszmann főrabbi ominózus kijelentésének következményeiről (l 4 perc!);
– a földkimérés ingyenességének kiterjesztéséről a szövetkezetekből kivett földekre (6 és fél perc);
– az új pénzérmék forgalomba hozásáról (3 perc).

Ennyi.

A műsorban megszólaló 14 személy közül öt kormányhivatalnok, egy kormánypárti képviselő, egy kormányhoz közel álló személyiség (Nemeskürty), két független képviselő (egyikük a kormány volt pénzügyminisztere), egy ellenzéki képviselő, egy főrabbi, egy független katonai szakértő, a Nemzeti Bank egyik alelnöke és egy pénztáros.

Déja vu.

II.

1992. november 20-án a Fővárosi Munkaügyi Bíróság első fokon törvénytelennek minősítette Chrudinák Alajos leváltását a Panoráma főszerkesztői posztjáról.

1993. március 26-án a Fővárosi Munkaügyi Bíróság első fokon törvénytelennek minősítette Benda László leváltását a Panoráma főszerkesztői posztjáról.

Chrudinák Alajost Hankiss Elemér, Benda Lászlót Nahlik Gábor váltotta le.

A kormányhoz közel álló napilapok mindkét bírósági döntésről beszámoltak a döntést követő napon, az alábbiak szerint:

Pesti Hírlap a Chrudinák-ügyről:

Két cikk: I. 1. és 3. oldalon; főcím a címlapon: „Hankiss tévedése”; felcím a címlapon: „Chrudinák Alajos megnyerte”;  főcím a 3. oldalon: „Törvénytelen a tévéelnök határozata.”

Terjedelem: 140 cm2 (a cikk a Chrudinákénál valamivel kisebb terjedelemben három másik munkaügyi perről is tudósít, ezért az összterjedelembe e cikknek csak a negyedét fogjuk beszámítani).

II. A 13. oldalon interjú Chrudinákkal; cím: Chrudinák Alajos a munkaügyi bíróság döntéséről.

Terjedelem: 198 cm2

Összterjedelem: 233 cm2

Pesti Hírlap a Benda-ügyről:

Egy cikk: 3. oldal, cím nélkül, vékony keretben a tévé egyik új vezetőjének, Kocsis L. Mihálynak az interjújához illesztve.

Terjedelem: 24 cm2

Új Magyarország a Chrudinák-ügyről:

Egy cikk: 4. oldalon interjú Chrudinákkal; cím: „Az első fordulóban Chrudinák nyert.”

Terjedelem: 176 cm2

Új Magyarország a Benda-ügyről:

Egy cikk: cím nélküli kis hír a 21. oldalon a Hírmozaik rovatban.

Terjedelem: 18 cm2

A két, kormányhoz közel álló országos terjesztésű napilap együttesen: a Chrudinák-ügyről: 409 cm2

a Benda-ügyről 42 cm2



































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon