1. Én, Illés Gyula a közjegyző előtt az alábbiakat adom elő: 1991. augusztusában dr. Boros Péter belügyminiszter úr magához rendeli dr. Pintér Sándor akkori főkapitány urat és dr. Bodrácska János megbízott főkapitány helyettes urat, amit követően felkért engem Bodrácska János, hogy válasszak ki két főt operatív tevékenységben jártas nyomozót, akikre olyan speciális feladatot kíván bízni, amit a belügyminiszter úrtól kapott. Megemlítette, hogy a nemzet biztonsági hivatal tehetetlen volt és ezért a rendőrséget bízza meg azzal, hogy dr. Torgyán József pártelnök úr politikai lejáratását megszervezze és végrehajtsa. Az előttem ismertetett terv az volt, hogy az elnök úr gépkocsi vezetőjén, egy Szöllösi nevű személyen keresztül cél személyen keresztül próbáljuk meg végrehajtani a feladatot.
2. Én, Illés Gyula a fentiekben elmondottakat kiegészítve a következőket kívánom még előadni: 1992. március 15-én nyomozók utasítást kaptak arra, hogy a Nemzeti Múzeum előtt egy hangszóróval felszerelt gépkocsit rongáljanak meg abból a célból, hogy a nagygyűlést ne tudják megzavarni. Többek között ez volt az alapja annak, hogy az 1992. április 25-én a Kisgazda párt által szervezett párt rendezvényen az ugyannevezett „Harag” napján nyomozók megbízást kaptak arra, hogy utasításra a párt hangszórós gépkocsiját rongálják meg. Ennek végrehajtásával az itt jelenlévő Nagy László volt rendőrfőhadnagyot és Gelbács Mihály volt rendőrzászlóst bízta meg tudomásom szerint Bodrácska János. Tudomásom szerint erről a megbízásról tájékoztatták Pintér Sándor Országos rendőrkapitány és Boros Péter belügyminiszter urat.
3. Én, Illés Gyula nyilatkozom még, hogy személyesen Bodrácska Jánostól szereztem tudomást négyszemközti beszélgetés során arról, hogy az 1992. október 23-án a Kossuth Lajos téren skenheadek által a Köztársasági elnök úr személyt ért incidenssel kapcsolatban a biztosítást megelőzően belügyminiszter úr az országos rendőrkapitány úron keresztül utasította Bodrácska Jánost, hogy nyomozókkal biztosítsa a skenheadek gyülekezését, amit ezek szerint ismert és utasítást adott arra is, hogy a Kossuth Lajos téri eseményekben a rendőrség ne avatkozzon be.
A biztosításban részvevő bűnügyi nyomozók nyilatkozni tudnak arról is, hogy a skinheadek a gyülekezés helyétől a Kossuth Lajos térig tartó felvonulási útvonalát biztosítani kellett, amit ezek szerint szintén előre ismerték.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét