Skip to main content

Disztingvált hírszabás IV.

Vissza a főcikkhez →


A Hét legutóbbi adásában a „civileken” kívül megszólalt

1 db miniszterelnök,
1 db miniszter,
1 db államtitkár,
1 db minisztériumi szóvivő,
1 db minisztériumi főosztályvezető,
1 db főosztályvezető az Országos TB Főigazgatóságról,
2 db kormánypárti politikus,
1 db kirúgott kormánypárti politikus, és (két összetett mondat erejéig)
1 db ellenzéki politikus.

A műsor részletesen foglalkozott Kőrösi Imre interpellációjával, melynek nyomán a képviselőt kizárták az MDF-frakcióból. Az összeállításban megszólalt öt politikus, és valamennyiüknél többet beszélt a kommentátor, aki csupán azt mulasztotta el a nézők tudomására hozni, hogy az Országgyűlés nem fogadta el az interpellációra adott miniszteri választ, a képviselők leszavazták – nem csupán a privatizációs ügyekkel foglalkozó tárca nélküli minisztert, hanem – magát a miniszterelnököt, akihez az interpelláció szólt, és akinek a megbízásából, akinek az egyetértésével (és akinek a jelenlétében) a tárca nélküli miniszter válaszolt.

(A műsor szövegét a MAHIR-OBSERVER bocsátotta szerkesztőségünk rendelkezésére.)
















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon