Skip to main content

Disztingvált kommentár

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

R. S. [Révész Sándor]: Disztingvált hírszabás IV.


A Hét legutóbbi adásában a „civileken” kívül megszólalt

1 db miniszterelnök,
1 db miniszter,
1 db államtitkár,
1 db minisztériumi szóvivő,
1 db minisztériumi főosztályvezető,
1 db főosztályvezető az Országos TB Főigazgatóságról,
2 db kormánypárti politikus,
1 db kirúgott kormánypárti politikus, és (két összetett mondat erejéig)
1 db ellenzéki politikus.

A műsor részletesen foglalkozott Kőrösi Imre interpellációjával, melynek nyomán a képviselőt kizárták az MDF-frakcióból.













A Hét április 25-i adásában erősen kivonatos formában, tendenciózus vágásokkal ismertették Fodor Tamás (SZDSZ) parlamenti interpellációját a titkos kormányhatározattal létrehozott Szabadművelődési és Művészeti Alapítványról, majd módot adtak Zelnik Józsefnek, a kuratórium elnökének, hogy reagáljon Fodor Tamás őt érintő megállapításaira. Zelnik a nyilatkozatban megemlítette, hogy ha a Soros-alapítvány ellen senkinek sincs kifogása, akkor nem érti, hogy a Szabadművelődési és Művészeti Alapítvány körül miért kell ekkora cirkuszt csinálni.

A Soros-alapítványt érintő megjegyzésekre Kardos László, az alapítvány igazgatója levélben válaszolt: „A Hét 1993. április 25-i adásában Zelnik József több megállapítást tett a Soros-alapítvánnyal kapcsolatban. A nézők teljes és pontos tájékoztatása érdekében a következőket közöljük. A Soros-alapítvány és a műsorban említett egyéb alapítványok között az alapvető és lényeges különbség, hogy a Soros-alapítvány Soros György adományából, tehát magánpénzből működik, míg az utóbbiakat állami költségvetésből, illetve közpénzből hozták létre. A Soros-alapítvány az elhangzottakkal ellentétben nem kapta meg adományként a Nádor utcai épületet. A Soros György által alapított Közép-európai Egyetem nyilvánosságra hozott adásvételi szerződéssel megvásárolta az épületet. Kardos László, a Soros-alapítvány igazgatója.” (Mahir Observer)

A Hét következő, május 2-i adásában Moldoványi Ákos műsorvezető fölolvasta a levelet, majd a következő kommentárt fűzte hozzá: „Természetesen A Hét szerkesztősége tájékozódott a Soros-alapítványt érintő kérdésekben. 1992. júliusáig éppen a régi megállapodás szerint a magyar kormánytól a Soros-alapítvány durván 200 millió Ft-ot kapott. 1989-ben 78 milliót, 1990-ben 85 milliót, míg 1991-ben 43 millió Ft-ot. Az 1992. július 15-én megkötött új megállapodás szerint a Közép-európai Egyetem Nádor utcai épületét 160 millió Ft-nak megfelelő valutával ellentételezi a Soros-alapítvány. Az épület értéke azonban 340 millió Ft. A különbözetet, amely 180 millió Ft, az Állami Vagyonügynökségen keresztül a magyar állam fedezte. Az összegeket egyébként az említett adásvételi szerződés tartalmazza.” (Mahir Observer)

A Hét a tárgyilagos tájékoztatás jegyében csak a következő információkat mulasztotta el közölni a televízió nézőivel.

1. A magyarországi Soros-alapítvány (korábban Bizottság) 1984-től Soros György adományai révén az alábbi összegeket fordította különböző közhasznú célok támogatására.

1984–85                          333 300$

1985–86                        2 972 440$

1987                             2 972 611$

1988                             3 784 228$

1989                             4 046 634$

1990                             5 385 336$

1991                             5 076 620$

1992                             7 000 000$*

összesen                     31 571 169$

* Kerekített szám, mert még nincs egészen pontos záróösszeg.

A fenti összegeken kívül további 6 millió dollárral támogatta a Közép-európai Egyetem magyar tagozatát, és kb. 8 millió dollár értékű külföldi adomány (nagy értékű orvosi műszerek, gyógyászati eszközök, angol nyelvű könyvek) összegyűjtését és hazai szétosztását szervezte meg.

2. 1989-ben a Németh-kormány az új idők új szellemének megfelelően megállapodást kötött az addig hivatalos politika részéről meglehetősen bizalmatlanul kezelt alapítvánnyal. A kormány vállalta, hogy ha Soros György az alapítvány révén 3 millió dollárnál többet költ egy évben magyarországi támogatásokra, akkor a 3 millión felüli rész forintra átszámított összegével hozzájárul az alapítvány költségeihez. Ennek megfelelően az 1989-es elszámolás alapján 78 millió forintot át is utaltak az alapítvány számlájára. A következő években az Antall-kormány, noha nem mondta fel az elődje által kötött megállapodást (ehhez természetesen joga lett volna), a benne foglalt fizetési kötelezettségének csak részben tett eleget. Az 1990-ben esedékes 128 millió forintból csak 85 milliót, az 1991-ben esedékes 163 millió forintból pedig csak 54,5 milliót fizetett ki 1992 júliusáig. Ekkor megállapodás született arról, hogy a kormány – részben a Zacsek Gyula és Balás István MDF-es képviselők által kezdeményezett kampány hatására – az elődje által kötött szerződést felmondja, de fennálló tartozását beszámítja a Közép-európai Egyetem számára vásárolandó épület vételárába. Ezért kellett a Soros-alapítványnak a 340 millióra értékelt épületért csak 160 millió forintot fizetnie. A végső elszámoláskor azonban kiderült, hogy hiba csúszott a számításokba, mert a kormány nem 180 millióval, hanem csak valamivel több mint 150 millióval tartozik az alapítványnak. Ezért az alapítvány 26 millió forintot visszautalt a kormánynak.

3. Mindent összevetve tehát az alapítvány eddigi működése során (1992 végéig) Soros György durván 3 milliárd forint értékű adománya áll szemben a 217 milliós állami hozzájárulással.

4. A három éven át folyósított állami hozzájárulás minden esetben külön tételként szerepelt a költségvetésben, kifizetésére tehát a parlament tudtával és beleegyezésével került sor, szemben azokkal a Zelnik József által képviselt és védelmezett alapítványokkal, amelyek működtetéséhez titkos kormányhatározatok révén biztosították a kizárólag közpénzekből és állami vagyonból álló fedezetet.






































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon