A Hét április 25-i adásában erősen kivonatos formában, tendenciózus vágásokkal ismertették Fodor Tamás (SZDSZ) parlamenti interpellációját a titkos kormányhatározattal létrehozott Szabadművelődési és Művészeti Alapítványról, majd módot adtak Zelnik Józsefnek, a kuratórium elnökének, hogy reagáljon Fodor Tamás őt érintő megállapításaira. Zelnik a nyilatkozatban megemlítette, hogy ha a Soros-alapítvány ellen senkinek sincs kifogása, akkor nem érti, hogy a Szabadművelődési és Művészeti Alapítvány körül miért kell ekkora cirkuszt csinálni.
A Soros-alapítványt érintő megjegyzésekre Kardos László, az alapítvány igazgatója levélben válaszolt: „A Hét 1993. április 25-i adásában Zelnik József több megállapítást tett a Soros-alapítvánnyal kapcsolatban. A nézők teljes és pontos tájékoztatása érdekében a következőket közöljük. A Soros-alapítvány és a műsorban említett egyéb alapítványok között az alapvető és lényeges különbség, hogy a Soros-alapítvány Soros György adományából, tehát magánpénzből működik, míg az utóbbiakat állami költségvetésből, illetve közpénzből hozták létre. A Soros-alapítvány az elhangzottakkal ellentétben nem kapta meg adományként a Nádor utcai épületet. A Soros György által alapított Közép-európai Egyetem nyilvánosságra hozott adásvételi szerződéssel megvásárolta az épületet. Kardos László, a Soros-alapítvány igazgatója.” (Mahir Observer)
A Hét következő, május 2-i adásában Moldoványi Ákos műsorvezető fölolvasta a levelet, majd a következő kommentárt fűzte hozzá: „Természetesen A Hét szerkesztősége tájékozódott a Soros-alapítványt érintő kérdésekben. 1992. júliusáig éppen a régi megállapodás szerint a magyar kormánytól a Soros-alapítvány durván 200 millió Ft-ot kapott. 1989-ben 78 milliót, 1990-ben 85 milliót, míg 1991-ben 43 millió Ft-ot. Az 1992. július 15-én megkötött új megállapodás szerint a Közép-európai Egyetem Nádor utcai épületét 160 millió Ft-nak megfelelő valutával ellentételezi a Soros-alapítvány. Az épület értéke azonban 340 millió Ft. A különbözetet, amely 180 millió Ft, az Állami Vagyonügynökségen keresztül a magyar állam fedezte. Az összegeket egyébként az említett adásvételi szerződés tartalmazza.” (Mahir Observer)
A Hét a tárgyilagos tájékoztatás jegyében csak a következő információkat mulasztotta el közölni a televízió nézőivel.
1. A magyarországi Soros-alapítvány (korábban Bizottság) 1984-től Soros György adományai révén az alábbi összegeket fordította különböző közhasznú célok támogatására.
1984–85 333 300$
1985–86 2 972 440$
1987 2 972 611$
1988 3 784 228$
1989 4 046 634$
1990 5 385 336$
1991 5 076 620$
1992 7 000 000$*
összesen 31 571 169$
* Kerekített szám, mert még nincs egészen pontos záróösszeg.
A fenti összegeken kívül további 6 millió dollárral támogatta a Közép-európai Egyetem magyar tagozatát, és kb. 8 millió dollár értékű külföldi adomány (nagy értékű orvosi műszerek, gyógyászati eszközök, angol nyelvű könyvek) összegyűjtését és hazai szétosztását szervezte meg.
2. 1989-ben a Németh-kormány az új idők új szellemének megfelelően megállapodást kötött az addig hivatalos politika részéről meglehetősen bizalmatlanul kezelt alapítvánnyal. A kormány vállalta, hogy ha Soros György az alapítvány révén 3 millió dollárnál többet költ egy évben magyarországi támogatásokra, akkor a 3 millión felüli rész forintra átszámított összegével hozzájárul az alapítvány költségeihez. Ennek megfelelően az 1989-es elszámolás alapján 78 millió forintot át is utaltak az alapítvány számlájára. A következő években az Antall-kormány, noha nem mondta fel az elődje által kötött megállapodást (ehhez természetesen joga lett volna), a benne foglalt fizetési kötelezettségének csak részben tett eleget. Az 1990-ben esedékes 128 millió forintból csak 85 milliót, az 1991-ben esedékes 163 millió forintból pedig csak 54,5 milliót fizetett ki 1992 júliusáig. Ekkor megállapodás született arról, hogy a kormány – részben a Zacsek Gyula és Balás István MDF-es képviselők által kezdeményezett kampány hatására – az elődje által kötött szerződést felmondja, de fennálló tartozását beszámítja a Közép-európai Egyetem számára vásárolandó épület vételárába. Ezért kellett a Soros-alapítványnak a 340 millióra értékelt épületért csak 160 millió forintot fizetnie. A végső elszámoláskor azonban kiderült, hogy hiba csúszott a számításokba, mert a kormány nem 180 millióval, hanem csak valamivel több mint 150 millióval tartozik az alapítványnak. Ezért az alapítvány 26 millió forintot visszautalt a kormánynak.
3. Mindent összevetve tehát az alapítvány eddigi működése során (1992 végéig) Soros György durván 3 milliárd forint értékű adománya áll szemben a 217 milliós állami hozzájárulással.
4. A három éven át folyósított állami hozzájárulás minden esetben külön tételként szerepelt a költségvetésben, kifizetésére tehát a parlament tudtával és beleegyezésével került sor, szemben azokkal a Zelnik József által képviselt és védelmezett alapítványokkal, amelyek működtetéséhez titkos kormányhatározatok révén biztosították a kizárólag közpénzekből és állami vagyonból álló fedezetet.
- Belföld [6]