Skip to main content

Disztingvált hírszabás III.

R. S. [Révész Sándor]

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


1991. szeptember 15-én Kupa Mihály az MDF támogatásával megnyerte az időközi képviselő-választást Tokaj-Hegyalján.

1993. április 4-én Nagy Tamás az Agrárszövetség színeiben megnyerte az időközi képviselő-választást a Kiskunságban.

Az Új Magyarország a választások másnapján a kővetkezőképpen adott hírt a választási eredményekről:

Kupa Mihály győzelméről: a címlapon, Kupa Mihály fényképével, „Van képviselője Tokaj-Hegyaljának” címmel. A cikk terjedelme (az ugyanazon a napon rendezett, sikertelen Komárom megyei választásról szóló bekezdés nélkül): 160 cm2.

Nagy Tamás győzelméről: Az 5. oldalon, fénykép nélkül, „Képviselő-választás négy felvonásban” címmel. A cikk terjedelme: 64 cm2.

Az országos terjesztésű napilapok közül az Új Magyarország volt az egyetlen, melynek címlapján nem történt említés az időközi választásokról.

A Pesti Hírlap esetében a fenti összehasonlítást nem tudtuk elvégezni, mivel ez a lap – az országos terjesztésű napilapok között egyedül – lapzártáig nem értesült a választás eredményéről.














Megjelent: Beszélő hetilap, 14. szám, Évfolyam 5, Szám 15


Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon