Skip to main content

Beszélő hetilap, 14. szám, Évfolyam 5, Szám 15

(Kővári Béla): [Olvasói levél]

Iványi Gábor: Máté

(kl) [Kisbali László]: Bolsoj Tyeátr és Hollywood / Látványosság

Zolnay János: Forgatókönyv

A Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány – a tiszta kultúráért

Solt Ottilia: Utolérjük igényeinket!

Beszélő-beszélgetés Szabó Iván pénzügyminiszterrel

Révész Sándor: Isten veled, undok valóság!

A Magyar Rádió búcsúja a magyar valóságtól

Révész Sándor: Mindenki kap műsoridőt

Interjú P. Szabó Józseffel, a Kossuth adó főszerkesztőjével

Szentesi György: Hová tartozzon a határőrség?

Zádori Zsolt: +94 szavazat 1994 jegyében

Beszélgetés Nagy Tamással

R. S. [Révész Sándor]: Disztingvált hírszabás III.

V. L. [Vit László]: Blokád?

Újvárosi Viktor: Enyhítő körülmény: ártatlan

Liskó Ilona: A tegnapnak tanulunk?

A gazdasági szerkezetváltás és a szakképzés

Pick Róbert: Nem elégtelen: elég!

Szentesi György: Válasz hamis tételekre

E. J. [Eörsi János]: Hiteljegy helyett hitel

Lajtai György, az ÁVÜ igazgatója az új privatizációs elképzelésekről

Langmár Ferenc: Egy szózuhatag

avagy a kacsa esete a nokedlival

Neményi László: Ez már nem az a csúcstalálkozó

Pontivy Péter: A franciaországi változásokra…

Juhász József: Minden maradt a régiben?

Tadeusz Olszanski: A pokol tornáca

Gyurovszky S. László: Szakadás a kormánypártban

Bíró Béla: Etnikai diverziók

Bikácsy Gergely: Gelsomina trombitája

Hajdu István: Nekrológ egy kiadóért

Cukros csöppek a szemzugban

Barna Imre: Szerinted kinek forgassunk?

Beszélgetés Elbert Mártával és Upor Péterrel a Pulitzer-díjas Fekete Doboz Alapítványról

Rácz Péter: Kilenchatvan – mondja a baba

Fron Nazi: Hajnali 4-es Költők

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon