Iványi Gábor

Nyomtatóbarát változat

Tavasz… Virágvasárnap… Az élet örök… Örökélet… Élet…

Erről beszéltem nem messze innen, csak ellenkező irányban, úgy százötven kilométerre onnan. Friss fűben topogtam, szakállamba, hajamba hullottak az aranyeső szirmai. Láttam, az elfűrészelt akácfa is éled, kivirágzik majd a víz illatától.

A gyerekek valami Lánchíd melletti tűzijátékról beszélnek. Száguldunk visszafelé az M3-ason. Elcsavarom a rádió gombját… „Huszonkét óra. Önök a Késő esti krónikát hallják…” Igen. Hallom. Nagyon sötét van. Már régen csak a kerekek dobolnak.

Felvillan egy régi-régi kép. Emlékezetes, nagy történelmi pillanat.

1986. március 15. A rakpart pesti oldalán, a Petőfi-szobor felől a rendőrség különleges alakulatai a Lánchíd irányába szorítják a tüntetőket. De az Akadémia felől is egyenruhások seregei állják el az utat. A tüntetők egymást taposva, rendezetlen sorokban törtetnek, amerre lehet. Ekkor visszafordul az utolsó sorokból egy kicsi asszony és egy kisfiú. Egymás kezét fogják, szabad kezükben törékeny hurkapálcára ragasztott aprócska nemzetiszín zászló és virág. Megindulnak visszafelé, a görcsösen szorongatott gumibotok irányába. Úgy ballagnak kéz a kézben, mintha korzóznának. A virág, mint Mózes botja. Kettényílik a „zárt alakzat”, az arctalan, rettegő gyűlölet tengere, és ők átsétálnak „száraz lábbal”. Sorfalat az egyetlen anyának!

Sorfalat az egyetlen fiúnak!

Nincs saját kora. Kihajtott, mint a szélsodorta mag, dacolt az őrjöngő viharokkal. Siratjuk őt, mint „siratják az Egyetlen Fiút”.

Örökkévaló, az Egyetlen Fiú Atyja, a Te leheleted ad életet füveknek és minden élőknek. Bujdosásunk idejét te tudod. Gyújtsd tömlődbe könnyeinket. Nem a holtak dicsérnek téged, sőt „mindenek élnek neked”. Ne légy távol tőlünk, mert nincs aki segítsen. „Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert Te velem vagy.” Nem veszek el, mert Te fogod kezemet. Igen, Uram. Te fogtad kézen fiadat. Mondd mennyei seregeidnek, hogy nyissanak utat, mert a fiú érkezik. A Férfi…

Tavasz… Nagypéntek… Húsvét… Az élet örök… Örökélet… Élet…

• Harmadik oldal