Skip to main content

Iványi Gábor

Iványi Gábor: Micpa

Emlékezés Évára


Két rövid bibliai szakaszt szeretnék itt, Fekete Éva sírkövénél felolvasni, s a második részlethez néhány gondolatot fűzök.

A Prédikátor könyvének harmadik fejezetében ezt találjuk: „Mindennek rendelt ideje van, és ideje van az ég alatt minden akaratnak. Ideje van a születésnek és ideje a meghalásnak; ideje az ültetésnek, ideje annak kiszaggatásának, ami ültettetett. Ideje van a megölésnek és ideje a meggyógyításnak; ideje a jajgatásnak és ideje a szökdelésnek.


Iványi Gábor: „Tebenned bíztunk eleitől fogva”

dr. Samu Istvánnal Iványi Gábor beszélget


A református Zsoltároskönyvben a 90. zsoltár Béza által énekre átírva így kezdődik: „Tebenned bíztunk eleitől fogva, Uram, Téged tartottunk hajlékunknak…” A szöveg Károli Biblia szerinti záró gondolata, amit meg is ismétel Mózes a zsoltár végén: „És a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá…”

Azok a barátaid, akik téged igaz emberként szeretnek, úgy gondolják, hogy amit te végeztél életed során, az példaértékű és érdemes a folytatásra.


Iványi Gábor: MET


Amikor 1895-ben többéves parlamenti vita után az Országgyűlés elfogadta a XLIII. törvénycikket (amely az újonnan alakuló vallásfelekezetek törvényes elismeréséről szólt), még csupán a nazarénus és a baptista egyház kezdhetett reménykedni. A felsőházban nagy ellenérzés fogadta a történelmi egyházak pozíciójának súlyos veszélyeztetését, ám a szóban forgó jogszabály előkészítői megnyugtatták az aggodalmaskodókat, hogy egy dolog a kérdésről Európában immár illendő módon papírost készíteni, egy-két jelentéktelen csoport megnyugtatására, és más kérdés annak végrehajtása.

Iványi Gábor: Egy százéves történet vége


1977 egyik kivételes jelentőségű egyházi eseménye a Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek nevű egyház törvényes elismerése volt. A különlegességet két tényező is szolgáltatta. Az egyik, hogy egy évszázadnyi küzdelem ért véget. A nazarénusok ugyanis 1876-ban adták be először a vallás- és közoktatási tárcához A Krisztusban Hívő Gyülekezetek Vallási és Egyházi Szertartási Szabályai című hitelvi és szervezeti szabályzatgyűjteményt.

Iványi Gábor: 1975


Népszámlálás

Időről időre megszámláltatunk, hogy híjával avagy többségével találtatunk-e. Nos, ami engem illet, 1975-ben éppen annak az egy „többletnek” örvendeztem, melyet persze január első három hetében, amikor is a számlálás zajlott, ugyan még nem vehettek figyelembe, mert csak áprilisban érkezett meg, de nekem az összeszámlálandók közül mégis a legkedvesebb volt. Első gyermekem 1975-ben kezdte el az életét. Éppen háromhetes volt, amikor a VI.


Iványi Gábor: Káprázat


„Visszaadjuk azt, ami a porból vétetett, a pornak, hamut a hamunak…” De hol van Csalog Zsolt?

Az ember olyan utak előtt, amelyekről bizonytalanabb a visszatérés, számvetést, sőt végrendeletet készít. Itt fekszik előttem az utolsó A/5-ös méretű notesz néhány lapjának fénymásolata. Szabályos, jól olvasható betűk, tiszta (mondhatni nyomdakész) oldalak címekkel, bekezdésekkel, megfelelő számozásokkal. Az más kérdés persze, hogy nagyon szabálytalan végrendelet ez elmélkedésekkel, szövegből való kibeszélésekkel, aláírás nélkül.


Iványi Gábor: „Ne nagy légy, hanem kicsi!”

Bulányi Györggyel Iványi Gábor beszélget – II. rész


Pontosan mikor is szabadultál?

1960. december 9-én. Akkor fölérkeztem a Nyugatiba, telefonáltam az Imre öcsémnek: itt Bulányi György. Nem akar hinni a fülének. Aztán azt mondja: „Azonnal ott vagyok!” Jön Mátyásföldre, és azt mondja, hogy maradj kinn, nehogy anyukának valami baja történjék a nagy örömtől. Akkor anyukám már 64. évében volt. Akkor ez számomra magas kornak tűnt. Szinte hihetetlen, hogy már én is 79 éves vagyok. Amikor hazaértünk, az „Öcsi” bement, és azt mondta, hogy jó híreket hallott, hamarosan szabadul a Gyuri.


Iványi Gábor: „Ne nagy légy, hanem kicsi”

Bulányi Györggyel beszélget Iványi Gábor – I. rész


Amikor a Beszélő számára veled a rendszerváltás környékén Solt Ottilia utoljára interjút készített, a naivabbak úgy képzelték, hogy a világ végre jó irányba fordul, és a megalázottaknak igazság szolgáltatik. Te hogy láttad akkor, és hogyan látod ma?

Iványi Gábor: A magyarországi Jehova Tanúi Egyház küzdelmes évtizedeiről


Nem célom, hogy a Beszélő nyújtotta lehetőséggel élve és helyzetemmel visszaélve e lapokat hitvita számára foglaljam le. Olyan emberekről akarok írni, akik meggyőződésükért, hitükért szenvedések próbáit is kiáltották, sőt meggyőződésem, hogy az „ötödik pecsét” feltörésekor közülük valók is állnak majd a mártírok között az oltár alatt.

Jehova Tanúi: az 1870-es években Amerikában keletkezett millenista szekta híveinek Mo.-on ismert elnevezése. »Komoly bibliakutató«-knak is nevezik magukat.


Iványi Gábor: Sámuel imája

Beszélgetés Oberlander Baruch rabbival


Rabbi úr, kezemben tartom a Sámuel imája zsidó imakönyvet. Az egyszerű magyarországi olvasó kedvéért az előszó, a fordító megjegyzései, a szerkesztő bevezető sorai az európai szokásnak megfelelően a könyv balról jobbra olvasása szerinti végén vannak. Ha óvatlanul továbblapozunk, az első (a tulajdonképpeni utolsó) ima, a gyászolók kádisa, a jiszgádál vöjiszkádás sömé rábó, a Magasztaljuk és szenteljük meg nagy Nevét kezdetű imádság, amelyet az eltávozottainkért mondunk. Mi késztette Önt arra, hogy Magyarországra költözzön az Egyesült Államokból?

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon