Skip to main content

Visszalépés, indulj!

Vissza a főcikkhez →


A liberális blokk pártjai úgy állapodtak meg egymással, hogy az első fordulóból továbbjutó képviselőik automatikusan visszalépnek a jobban szereplő liberális jelölt javára, ha az eredményeik közötti különbség 4%-nál nagyobb. Ha a különbség kisebb, akkor tárgyalnak arról, hogy ki lépjen vissza. A kisebb liberális pártok gyenge szereplése miatt a visszalépési szabályok veszítettek jelentőségükből.

A 176 egyéni választókerület közül mindössze 13-ban jutott tovább két liberális jelölt. A különbség 9 esetben nagyobb 4%-nál. Az Agrárszövetségnek egy, a Fidesznek hét jelöltjét kellene automatikusan visszaléptetnie a szabad demokrata képviselőjelölt javára (többek között Szájer Józsefet Sopronban, ahol 1990-ben legyőzte Pozsgayt), és egy szabad demokratának, a karcagi Balogh Sándornak kellene visszalépnie a fideszes közgazdász, Varga Mihály javára. Négy választókerületről lehet tárgyalni, de két esetben, a kaposvári 1. sz. választókerületben és Ózdon ennek nincs különösebb jelentősége, mert a szocialista jelölt behozhatatlan előnnyel vezet. Van jelentősége viszont Dombóvárott, ahol a szabad demokraták jelöltje 3%-kal ért el jobb eredményt, mint a Fideszé, és még inkább Székesfehérvárott, ahol Orbán Viktor 21,3%-ot, a szabad demokrata Szelier András 23,75%-ot, a legyőzendő szocialista jelölt pedig 30,58%-ot ért el az első fordulóban.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon